Mit tegyek most? Iskolai gondok.

Az sem ritka dolog, hogy a gyerek otthon ártatlan bárányka, ám mikor nem látja anyuci, akkor előbújik belőle a kisördög. Nem egy ilyet ismertem. Ezt persze az anyukák nem hiszik el. A tanárok meg azt nem, hogy otthon jó a gyerek. Mert ő nem ezt látja.

Viselkedészavar.

Üdvözlet!

Én egy 24éves igen fiatal gyerek vagyok még:)

Nincs húde nagy élettapasztalatom, de pár dolgot leírok magamról.

Az iskolában az osztálytársaimhoz képest kimagasló volt a teljesítményem, mind általános, mind középiskolában. (Egyetemen aztán rájöttem, hogy nem biztos, hogy azt szeretném csinálni, amilyen szakot választottam, így elhanyagoltam a tanulást, bár a diplomám gond nélkül meglett:)Az általános és a középiskolában több tanár is akadt, aki igyekezett a többiek előtt megszégyeníteni, bebizonyítani, hogy nem vagyok jó. Pontosan ezért sokszor nem is mertem jelentkezni, nem mertem megmutatni, mit tudok. valahogy nem éreztem, hogy megbecsülnének. Most utólag úgy látom, hogy sokan valóban irigyek voltak rám, de már nem tudom visszacsinálni a múltat, hogy kiálljak magamért:S

Egyébként most egy kisebb vállalkozást vezetek, sikeresen, és jól érzem magam a bőrömben, sok ember példaképe vagyok, és szívesen dicsekedem a volt tanáraimnak az elért teljesítményemmel:) Igenis kapják be, nem volt igazuk, tudom mire vagyok képes, és megtettem:)

Ezeket a mondatokat visszaolvasva kifejezetten beképzeltnek tűnhetek, de úgyérzem kiharcoltam magamnak a tiszteletet.

Mindezek után azt tudom Neked mondani, hogy igen, némely tanár valóban irigy,de nyilván nem mindegyik.

Ha másik iskolába iratod a gyermeket, egyrészt lehet h megviseli a környezet változás(új barátok találása, stb.), bár ilyen kisgyermekkoran ez még talán könnyen feldolgozható. De valószínűleg minden iskolában vannak ilyen típusú tanárok:(

A legjobb megoldás, ha otthon a lehető legtöbb figyelmet fordítassz a gyermekedre, ezáltal Te magad tudod segíteni a fejlődés megfelelő ütemét. Az iskolában akármit is mondassz a tanárnak, sosem fog megváltozni a látásmódja, mert ő "csak" az undok anyukát lárja benned, aki fennhordja az orrát. Próbálj vele nyugodtan elbeszélgetni, és elmondani, hogy Te úgy érzed, a gyermeked nagyon tehetséges, és "kérd meg" hogy segítsen, miként lehetne a gyermek ezen képességeit mégjobban fejleszteni. Az ember, ha segítséget kérnek tőle, hajlamos úgy érezni, hogy "majd ő megmutatja mit tud", és így a tanár viselkedését hátha az ellenkező irányba tudod fordítani.

Remélem hogy találsz az írásomban néhány hasznos mondatot!

Továbi szép napot kívánok Neked!:)

"Ne haragudj, de az én hozzáértésemmel nincs baj. Inkább azt látom az írásodból, hogy te is irigy vagy, mint a tanítónéni."

Mégis mire lennék irígy??? A debil szülőkre, vagy nevetséges nevelési szokásaikra???

Van egy istenien töükéletes édesanyám, aki mindig reálisan értékelt, és sose voltam az ő pici fiacskája... Így nem egy lányt tudtam elbűvölni azzal, hogy odatettem magam a konyhába...

Megyei szintű sportversenyeken voltam jó helyezett...

Az IQ-m is magasan az átlag feletti...

Mérnöknek tanulok, és minden képességem megvan hozzá, hogy jó mérnök legyek...

Mégis mire legyek írígy???

Jah még valami:

"A tanítónéninek megemlítettem, hogy a kisfiam kristálygyermek és ezért különleges elbánásban kellene részesítenie."

Azért vigyázz ezzel a "különleges bánásmód"-dal... Ugyanis a III. Birodalomban alkalmaztak sokszor "különleges bánásmódot"... nFőleg zsidókon és szovjet hadifogjokon... Ennek tükrében elég necces ez a kijelentés...

Nálam is volt ilyen !

Erről az iskola tehet. A tanárok közűl sokan ilyenek. Irígyek az indigókra. Nekem is volt ilyen gyerekem, mikor megtudta a tanítónő hogy indigó már nem is foglalkozott vele úgy mint azelőtt, és meg akarta buktatni. Csak mert eddig nem kellett buktatni és nem tud a fiam olvasni teljesen 3-os korára. Bár én sem tudtam, mégis jó eredménnyel elvégeztem a kisegítőt.

A válasz megírásának időpontja: ma 04:30!!!

Nem indigó a gyereked, hanem diszlexiás... Szóval ahelyett, hogy mindenféle sarlatánhoz hordanád a gyerekedet, inkább keress meg vele egy gyógypedagógust... Még talán nem késő... És még talán lehet belőle normális ember... De ha nem teszed, akkor az agyerek soha nem fog megtanulni olvasni rendesen, és soha az életben nem lesz belőle normális ember... Ha egy kicsit magasabb az IQ-ja az átlagnál, akkor simán memorizálja a szöveget, tehát mindig mást kell olvastatni vele hangosan... Valamint a zene is jót tesz, hogy javítani lehessen az állapotán... És nagy szerencséd, hogy még csak diák vagyok, mert nálam a kiskorú veszélyeztetését teljes mértékben kimerítetted... Ne a saját butaságodat erőltesd rá a gyerekre, hanem a gyerek érdekeit nézd!!! Az pedig egy gyógypedagógus, aki segíteni tud rajta...

És megvan:

BTK

195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kedves Anyuka!

Egy átlagos általános iskolában általában sajnos igaz az a tény, hogy a tanároknak nem jut idejük minden egyes gyerekre külön. Másrészről a kristály és indigó-gyermek dologban van, aki hisz és van, aki nem. Aki pedig nem hisz benne (és a tanárnő valószínűleg nem), annak a véleményét Önnek is tiszteletben kellene tartania. Ettől nem fog a gyermek különleges elbánásban részesülni. Erről szerintem felesleges vitatkozni. Véleményem szerint kellene keresnie egy magániskolát, ahol kicsi létszámú az osztály (max. 6) és a tanítónéni mindenkivel külön foglalkozik. Nagyon sok ilyen van. Ez jót tenne a gyermekének, ha a mostani helyzet nem megfelelő.

Minden jót kívánok és sok szerencsét, a kisfiának pedig sok sikert a további tanulmányaihoz!

Tisztelettel:

Ayanna