Mi az a karma?

"az előzőnek üzenem hogy sokkal több értelem van a keleti filozófiába mint természetfeletti mint életviteli dolgokban , annál a vallásnál ami inkvizíciót , cölibátus vallásháborúkat eredményezett és amióta létezik akadályozta a tudományos és társadalmi fejlődést!"

Egyiknek sincs több értelme a másiknál, mindkettő hülyeség. A karma is, a feng shui is, a horoszkóp is, és minden ilyen fos is.

A "karma" ősi indiai kifejezés, amire nem találtak pontos magyarítást. Talán mi a "sors" szót szoktuk hasonló értelemben használni (pl. "ez a sorsom").

Szerintem azért is nehéz magyar megfelelőt találni rá, mert az indiai kultúrában is különféle elképzelések élnek róla. A hinduknál található az a felfogás, miszerint a karma valamiféle eleve elrendeltetettség; mint amikor mi azt mondjuk, hogy a sorsunk meg van írva a nagykönyvben, úgyis ez van, és nem lehet rajta változtatni.

A buddhisták viszont körülbelül azt nevezik karmának, ami minálunk "okság", vagyis okok és okozatok végtelen láncolatát.

Mindkét esetben arra a fő kérdésre próbál választ adni, hogy "miért történik ez velünk?"

Azt nem nagyon lehet tovább boncolgatni, hogy minden meg vagyon írva, és nem tudunk akarattal változtatni rajta. Az sokkal érdekesebb, hogy hogyan lesz következménye annak, amit teszünk.

Ennek egy része mindenki számára annyira evidens, hogy mindannyian eszerint viselkedünk (pl. nem csonkítjuk meg a testünket szándékosan). Aztán van, amiről tudunk, de néha szeretjük figyelmen kívül hagyni (pl. tudjuk, hogy korábban meghalunk, ha dohányzunk és alkoholizálunk, mégis tesszük). A leginkább akkor tombol az önsorsrontás, ha fogalmunk sincs az összefüggéseiről, és mélyen rögzült szokásainkon keresztül műveljük.

Persze nem kell részletesen ismerni az összefüggések hatásmechanizmusát ahhoz, hogy megfigyeljük, milyen okok vezetnek milyen következményekre. Ezért vannak általános ajánlások arra, hogyan viselkedj és hogyan ne, mit tégy és mit ne, ha jót akarsz.

Azt mondják a buddhisták, hogy négy feltételből áll össze a karma:

1. reális helyzetkép: tisztában kell lenned a szituációval

2. szándék: akarnod kell, hogy a dolog megtörténjen

3. cselekvés: meg kell tenned, vagy rá kell venned másokat, hogy tegyék meg

4. elégedettség: mikor megvan, és látod, hogy pontosan ezt akartad, akkor örülsz neki.

Ha ez a négy megvan, akkor a jövődnek ez az elültetett magja teljes erővel fog hatni és visszahullani a fejedre. Miért nem babona ez, ha valóban működik, akkor hogyan? A hatásmechanizmusa a karmának többrétű. A legsimább, ha az ügy maga társadalmi kontextusban zajlik, akkor embertársaid megtalálnak és megbüntetnek vagy megjutalmaznak. Az is lehet, hogy a négy feltétel fennállásának a mértéke egyszerűen összefügg a személyiségeddel, ami folytonosan érezhető is rajtad, és mivel mások is így állnak hozzád, ennek nyilván következményei lesznek. De a karma működhet akár egy lakatlan szigeten is azáltal, hogy az emberek saját magukhoz való legbenső hozzáállása ugyanaz, ahogy másokhoz viszonyulnak. Ha durva és kíméletlen vagy másokhoz, az ugyanabból a tudatlanságból fakad, amelynek révén magadnak is ártani fogsz - és viszont.

Megjegyzem, hogy a kedvesség, együttérzés, jóindulat és az általa elérhető elementáris erejű hatások terén hatalmas kihasználatlan lehetőségek vannak mindannyiunk előtt. A gond az, hogy a cselekedet igazi motivációjának oroszlánrésze van a következményekre gyakorolt hatásban. Ezért nem túl sokat számít (bár természetesen ártani nem árt), ha csak "jót cselekszünk". Arra csak azt fogják gondolni, hogy jólnevelt vagy, udvarias, nagylelkű - és talán még neheztelni is fognak rád, mert azt érzik, hogy magasra tetted nekik is a mércét. De ha belül már megvalósítottad azt az érzékenységet, amely révén reálisan is látsz másokat és még intenzíven együttérző is vagy velük, teljesen elszakadva a saját szempontodtól, akkor ez nagyon gyorsan és közvetlenül fog megérinteni mindenkit, aki találkozik veled.

Szóval: aki azt látja, ami a valóság, és a szokások helyett tudatosan cselekszik, az nyilván nem fog ártani magának, hanem pont ellenkezőleg. A gyakorlatban pedig ezt azon keresztül fogja elérni, hogy senkinek sem árt de mindenkinek használ, ugyanis az ettől eltérő stratégiák valahol mindig okoznak saját veszteséget is.