A testen kívüli élmény és a tudatos álmodás nem ugyanaz?

Digo.

Értem, csak számomra furcsa kifejezés, az hogy testen kívüli élmény, mivel az ember nem a testében van, hanem azt csupán használja. szóval én úgy látom az álom is testen kívüli élmény, mivel nem azt a testet használjuk, amit ébrenlétnél sem akkor, sem asztrál projekcióban, sem az általad definiált testen kívüli élményben.

ezért kérdeztem csak. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

http://www.gyakorikerdesek.hu/ezoteria__parapszichologia__13..

Itt írtam le. Jah megjegyzem én nem érek ilyen asztrált síkokhoz meg semmi ilyesmihez.

LastOne

Ez így van, az álomban is te, mint tudat veszel részt, azaz lehet nevezni testen kívüli élménynek, csak nem "szokás".

Én ezt úgy magyaráznám, hogy van ugye a fizikai testünk, ami(vel) csak és kizárólag a fizikai valóságot érzékeli(jük).

Ezen kívül van az asztráltest, éteri test, mentál test, amik szintén MI vagyunk, csak különböző síkokon jelenünk meg velük. Az álom is egy ilyen sík, és ilyen értelemben persze mi magunk részesei vagyunk az álomnak, de nem a fizikai testünkkel.

És itt van a becsapás, mert sokan azt gondolják, hogy ők egyenlőek a fizikai testükkel, pedig nem.

A testünk "csak" egy járművünk ezen a síkon, de nem a testnek van tudata, hanem a tudatnak teste, amivel meg tud nyilvánulni a fizikai világban.

Mikor álmodunk akkor pedig testünk más formáját használjuk, de az is mi vagyunk.

Ilyen értelemben igaz amit írsz.

Digo.

No de ha a testünket használja a tudat, akkor vajon a testünkben van e benne az? Ez egy elég fontos kérdés szerintem. szóval ugye minden a tudatunktól függ, minden olyan amilyennek megéljük, és minden csak akkor jelenik meg számunkra(persze érzékeinken keresztül), amikor mi saját elméinkkel odakoncentrálunk. A testünkben van a tudat, vagy a tudatunkban van a világ? :)

üdv

25/F

LastOne.Left

LastOneLeft!

Érdekes kérdés.. Olvastam hasonló elméleteket, és olyan kísérleteket nézve, mint "Schrödinger macskája" akár lehet is benne valami.

Vagy hallottál már a "kettős rés kísérlet"-ről?

http://www.youtube.com/watch?v=LbubPpizIwg

Ez a videó azt hiszem teljesen érthetően mutatja be :)..

Azaz pusztán azzal hogy megfigyelünk egy dolgot megváltozik a tulajdonsága. Igaz, ez csak kvantum méretben működik, de agyunkban a neuronok is hasonló méretben végzik a dolgukat.

Hogy ebből következne az, hogy amit megfigyelünk, és érzékelünk az a dolog beáll egy bizonyos pozícióba, és minden más egyszerre az összes lehetséges pozíciót felveszi, azt nem tudom,de elgondolkodtató.

Mondok egy példát: Látunk egy piros labdát. Ha pusztán a megfigyelés hatására beáll egy bizonyos pozícióba, azaz a valóságba ahogy látjuk, lehet az is hogy amikor nem figyeljük meg egyszerre létezik az összes lehetséges pozícióban, azaz egyszerre létezik a szivárvány minden színében, nem csak pirosban..

Elég elrúgaszkodott elmélet, de elméleti fizikusok találták ki, és a kettős rés kísérletet is nehéz felfogni, mégis létezik.

Digo.

Igen igen, bár azután hallottam a kettős rés kísérletről, amikor még fel lettem világosítva, és érdekes módon rápasszol arra a meglátásra, hogy a tudatunkban jelenik meg a világ, mivel ugye csak akkor áll össze az anyag, amikor mi odakoncentrálunk, még ha közvetve is, egyébként hullámok formájában létezik...de nem rajtunk kívül, csak mi nem tudunk egyszerre ennyi mindent megjeleníteni az elménkben. S egyébként megjegyezném, hogy ilyen helyzetben csak két lehetőség van...vagy kint van a világ, amivel tulajdonképpen érintkezni sem tudunk, vagy bent, de egyiket sem lehet mérésekkel bizonyítani, így egyértelműen az emberek hite dönt...ami pedig ezt a virtuális valóság dolgot támasztja alá, hiszen minden olyan, amilyennek gondoljuk, hisszük.

Láttam pár válaszod, s ha jól látom eléggé otthon vagy reinkarnációval kapcsolatban, de a kérdésem, hogy szerinted nem egyszerűbb úgy magyarázni, hogy a lélek nem száll sehova, hanem csak van, és a képsorok/gondolatsorok váltakoznak? Mit gondolsz erről a mentális megjelenésű dologról? Mert igazából egy-két kaput ki tud nyitni, ha az ember megérti mit is jelent. S igazából az összes ezoterikus dolgot magyarázni lehet ezzel. Plusz van még ez-az ha kicsit belemélyedünk abba, hogy az ember nem is a teste, hanem az elme. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

LastOneLeft

Szóval azt mondod ha jól értem, hogy a világ, ahogy érzékeljük csak az elménkben létezik, és így a test halálakor a tudat nem is távozik sehová, csak "befűz magának egy másik filmet".

Ez elég felfoghatatlan, és azt feltételezi, hogy nem a látható világ okozza az érzékelését, hanem az elménk okozza az univerzumot (nem azért látom az univerzumot mert ott van, hanem mert az elmém létrehozta).

Azaz az okozat megelőzi az okot.

Mondhatnám azt is, hogy ez lehetetlen, ha nem bizonyították volna fizikusok az ellenkezőjét (Retro kauzalitás):

[link]

Szóval még ez is lehetséges volna, bár ha tudatunk hozza létre az általa érzékelt valóságot, akkor felvetődnek a kérdések:

A többi emberrel (tudattal) mi van? Mindenki más csak elménk "befűzött filmjének" mellékszereplője, és csak tudatunk valóságában léteznek? Ha tudatunk ilyen szinten, ilyen részletességgel hozza létre a valóságot, akkor lehet hogy mégis létezik az rajtunk kívül is, és nem csak elménk játéka?

Ezekre a kérdésekre azt hiszem ma még nem tudunk őszintén felelni, de keressük a válaszokat itt a földön (CERN), és azon kívül is. Ha az anyag mélyére fogunk tudni nézni, talán rajtakapjuk a természetet ahogy összevágja létünk filmkockáit..

És lám, a fizika nem is áll távol a filozófia világától, sőt..!

Válaszolva a kérdésedre, még nincs egyik feltételezésre sem bizonyíték, a világot valóságosnak, tőlünk függetlenül létezőnek érzékeljük, és így is gondolkodunk róla.

Ha igaz lenne az ellenkezője, akkor én most az elmém által létrehozott illúzióval beszélgetnék, te pedig fordítva.

Digo.

Jók a felvetéseid, de nem szolipszizmusról beszélek, bár tudom nagyon megközelíti azt ez a kijelentés, hogy a tudatunkban jelenik meg a világ. Én a világ létezését egy Tudat számlájára írom ekkor, mint okozóéra, nem pedig a véletlenek és vak szerencsék sorozatára. Szóval megtartom a világot mint létezőt és változót, de az nem független a tudatomtól, bár beleszólásom vajmi kevés a tudatállapot/tudatszint végett, így a folyamatos változtatást a Tudat/Elme végzi, ami által nyerünk mi idő és térérzetet...lásd álom...ott sincs kívül világ, de érzet annál inkább mindenestül.

A kérdésem, hogy honnan vetted, hogy az anyag hozza létre az elméinket? Erre mi a bizonyíték? Én azt mondom egy Tudat hozza létre a világot, és rakja meg önmagát a megkreált testek elé, mint tudatot az ahhoz(testhez) tartozó tudatállapottal, és így a mi elméink ebből a világból jelenítenek meg odakoncentráláskor, lásd kettős rés kísérlet, de a Tudatban egyszerre létezik minden, egy pillanatban, szóval múlt, jelen, jövő egyszerre zajlik, de számunkra, akik fejletlen elmével rendelkeznek az univerzális Elméhez képest, folyamatnak tűnik a gondolatok(nem a személyes gondolatokra gondolok most, hanem a virtuális megjelenésre) pillanatról pillanatra való váltakozása...szóval a retrokauzalitás könnyedén megérthető, ha úgy szemlélünk, hogy az idő nem létező, csak a változás, és a változás egyszerre van benne a Tudatban, egy darab "mostban".

Ennek az Elmének(ami hordozza az összes létező információt a világban, és önmaga teljes és változatlan) a Gondolatából merítenek az egyének, amikor odafigyelnek a világra, szóval az elménk irányít, de adott sémából. ezért közösek a bizonyos meglátások, ezért a gömb például mindenkinek ugyanazt jelenti...de az, hogy hogyan éljük meg a világot az természetesen szubjektív, amúgy az érzékelés is...csak ott annyira nincs eltérés. Ezzel a nézettel a világ elméinkben van benne komplettül, csak nem tudunk egyszerre annyi mindent megjeleníteni belőle még, mivel kisgyermekek vagyunk az Univerzumhoz(Elme) képest.

Az illúzió kijelentéseddel igazat mondasz, de ne keverd össze a hamis illúzióval...álmodban találkozhatsz olyannal, ahol önmagad termékében vagy. Másrészről képzeld csak el azt az objektív valóságot, amit mi függetlennek tartunk a tudatunktól...ha a valós állapotában érzékelnénk, akkor ugye úgy észlelnék, mintha nem is lenne érzékünk, mivel azok bontják le azt ami valójában van ugye "képekre"...mi történik, ha érzékek(műszereket is beleértem) nélkül tapasztalunk? Mi jelenik meg nekünk? Egy jó nagy SEMMI...ez nem vitás...szóval a mi objektív, rajtunk állítólag kívül eső valóság egy nagy üresség...s ha üresség, akkor a fizikumunk, amivel segítségével érzékelünk is egy nagy semmi...akkor mi van kívül? :)

Egyébként nem tudjuk különválasztani az elméinket a világtól, mivel a saját tudatunkból képtelenek vagyunk kilépni, bármit teszünk, még mindig bent leszünk. :P

"Válaszolva a kérdésedre, még nincs egyik feltételezésre sem bizonyíték, a világot valóságosnak, tőlünk függetlenül létezőnek érzékeljük, és így is gondolkodunk róla."

A nagy filozófiai kérdés, hogy minek hiszünk? a szemünknek? az kissé felszínes dolog lenne...vagy a másik filozófiai kérdés, hogy vajon mi a valóság? ezt könnyedén ki lehet deríteni...abból, hogy megvizsgáljuk mi nem az, s nagyon úgy tűnik, hogy nem az anyag a végső igazság...inkább az Elme.

Mit gondolsz?

üdv

25/F

LastOne.Left