Voltak már paranormális élményeitek?

"Nekem egyszer olyan volt hogy aludtam a szobámba és éjjel 2 után pár perccel megébredtem és átsuhant egy fehér alak az ablakomnál és nagyon megijedtem"

Amit félálomban generál az agy, nem ér.

Hasonlót én is említhetnék, ha emlékeznék rá pontosabban, azt is nagyon ritka esetként.

Csak én a teljes felébredés után nem magyarázok bele fikciókat.

Egy nehezebb vacsora okozhat sajnos lidércnyomást, ezért sem szoktam nehezet vacsorázni. Nem is egészséges.

Nincs a természet felett semmi, ilyen mesék biztosan nem valósak.

Nekem volt olyan, hogy azt hallottam elalváskor, mintha valaki rávert volna egy nagyot a szobaajtóra. Kiszaladtam, hogy megnézzem ki volt de nem volt a lakásban senki rajtam kívül.

Olyan is volt mintha a földre csapta volna valaki a papucsomat. Persze a papucs meg se mozdult onnét ahova tettem, de tisztán hallottam.

Évek múltán találtam rá véletlenül az interneten arra, hogy robbanó fej szindróma, akkor jöttem rá, hogy ez az volt.

Lehetett egy olyan 3-4 éve... Nem tudtam aludni, csak forgolódtam az ágyamban. Hallottam, amint valaki (valami) a nevemet súgja a fülembe, olyan rekedt, morgó démoni hangon. Nem aludtam, az bíztos! Még ugy reflexből rá kérdeztem, hogy ki az, erre anyum a másik szobából, hogy kihez beszélek. Hallottam, a hang forrását, hogy nem a szobám egy másik távolabbi pontjáról jött, hanem a fülembe súgta a nevemet. A becenevemet. Tisztán és érthetően hallottam. Még mások is számoltak be ilyenről, hogy hallották, amint a nevüket mondja, szólítja egy ilyen morgó hang.

Egyszer éjjel felébredtem, csak egy alakot láttam átsuhanni a szobán. Nem az a tipikus filmes átlátszó fehér szellem volt. Ugyancsak átlátszó, de inkább rendes, normális színekbe, mintha egy átlátszó ember lenne (vagy hogyismondjam). Nem nézett rám csak úgy "céltalanúl" suhant át, mintha nem is érzékelt, volna engem. Láttam az arcát, a körvonalait, fel is lehetett ismerni, hasonlítottam is valakihez, aki meghalt.

Ez lehetett olyan 20 éve... Reggel a tesóm költött, hogy hamar jöjjek, akar valami érdekeset mutatni. A szüleim is nézték, amint az ajtó ki-be csapódik. Nem erőteljesen, csak úgy normálisan. Húzat nem volt, direkt leellenőriztük. Más ajtó, ablak nem volt nyitva. Ja, és ha olyan huzat lett volna, hogy az ajtót mozgassa, azt mi is éreztük volna.

Anyum mesélte. Nem voltam otthon, ő ezt nem tudta, azt hitte az első szobába vagyok. Ő meg a konyhába volt. Főzött, vagy mosogatott, vagy mittudomén... Többször rámszólt, hogy ne csapkodjam már az ajtót, mikor már a többszöri felszólitás után "saját kezébe" akarta venni a dolgot, átjött az első szobába, meglepődve konstatálta, hogy nincs más a házban, rajta kívül. És akkor egy szellőt érzett az arcán, mint amikor valaki nagyon közel gyorsan elmegy előtted. Hogy mi volt ez? Ezért leelenőrizte, hogy honnat jöhetett a huzat, de minden ajtó, ablak csukva volt. És akkor nemsokára érkeztem haza, és akkor mesélte el ezt nekem.