Van valamilyen horror vagy paranormális sztorid? Ami valóban megtörtént veled vagy ismerősöddel?

Bemásolom ide korábbi hasonló kérdésekre adott válaszaimat:

A legfurcsább, hogy megálmodtam egy rokonom halálát. Nagyon megrázó volt, boldog voltam, higy csak álom és felébredtem. Másnap pont úgy meghalt balesetben.

álmodtam kb 2 éve, hogy x céghez megyek dolgozni és meséltem is reggel a kollégámnak, hogy felmondok, mert kaptam ennél a másik cégnél egy szuper ajánlatot.

Majd reggel igaziból is elmeséltem neki, hogy ezt álmodtam.

Eltelt 2-3 év, nemrég tényleg megkeresett a konkurencia egy visszautasíthatatlan ajánlattal. Mikor meséltem a Kollégámnak, hogy ez van, akkor esett le, hogy ez már megtörtént és a poén, hogy ő is emlékezett, hogy meséltem neki erről az álomról.

De több ilyen is volt az évek során.

Évek óta Budapesten élek. Mikor még pár hónapja laktam itt, nem ismertem nagyon a környéket, viszont a munkába-haza útvonalat kocsival már csukott szemmel is. Mielőtt hazaérek megyek egy forgalmasabb főúton, aztán egy ponton jobbra kanyar és kb másfél km után ott a házam.

Egyszer haza menet mikor már az utcánkban voltam arra eszméltem, hogy tök régóta megyek, nem is ismerős a környék, viszont ha túlmegyek pár km és ott egy Aldi, de az se volt meg. Totál összezavarodtam hogy hogyan bambulhattam így el, hogy azon is túlmentem, valahogy olyan fura volt az egész.

Megfordultam, onnan már figyeltem az utat, rájöttem, hogy valszeg annyira elbambultam, hogy nem is az utcámba tértem be hanem kicsit előrébb van egy felüljáró, az előtt is el lehet térni jobbra, sose jártam arra, de valszeg oda tértem be. Kicsit izgultam hol kötök ki, mentem egyenesen vissza és végül megkönnyebbültem, mert valóban ott lyukadtam ki ahol gondoltam a felüljárónál, onnan már minden oké volt. Morogtam hogy lehetek ilyen hülye, nagyon rossz érzéssel töltött el, de ez van.

Pár hét múlva kerestem egy boltot, úgy véltem arra kell menni ahol korábban elkanyarodtam véletlenül.

Szóval arra mentem, de bekanyarodva rájöttem, hogy az egy picike jobbkezes utcarész, zsákutcával végződik.

Ahol én mentem korábban egy lámpás főút volt, teljesen más jellegű környék, újabb házakkal, boltokkal. De az egyszerűen nem létezett.

100% biztos vagyok benne, hogy abban utcában jártam és ott jöttem ki, de visszagondolva már az is fura hogy kerültem oda anno és hogy nem vettem észre 4-5 km keresztül, hogy nem az utcámban vagyok, de hogy nem is létezik az a hely, azzal nem tudok mit kezdeni. Azóta is a hideg ráz tőle.

4-5 éves voltam, volt pár magnó kazim, amire mesék voltak felmondva. 4-5 éves gyerek agya mint a szivacs, tudtam a meséket fejből, még azt is hol vesz a narrátor levegőt, hisz minden nap hallgattam. Az egyik mese egy egérkéről szólt, talán Szabó Gyula mondta fel.

Egyik nap ezt hallgattam és egyszercsak mást kezdett el mondani. Ugyanazon a hangon, semmi ijesztőt nem mondott, nem változott meg a story, csak teljesen más volt a szövegkörnyezet 3-4 mondat erejéig.

Visítva rohantam anyámékhoz, akik azzal nyugtattak, hogy valszeg csak húzta a szallagot a magnó és megijedtem.

Fiatalabbak kedvéért, ha valamiért belassul a magnó, torzított mély hangon szól, ha begyorsul akkor Mickey egér hangos, de nyilván a szöveg ugyanaz. Én ismertem ezt a jelenséget akkor már, de ez nem az volt. Teljesen normális hanglejtéssel nyugodt hangon beszélt a narrátor, de mást mondott. Úgy betojtam, hónapokig nem hallgattam meg utána

Woow! 1es válaszoló. Ez nagyon durva. De jó volt olvasni. :) érdekes volt nagyon.

Én egyszer kinéztem az ablakon tavaly este, és észrevettem egy fehér ruhás valamit, ami aztán eltűnt egy autó mögött. Nem jött onnan elő. Remélem csak valami fény visszatükröződés volt.

Egyszer azt álmodtam, hogy valami nagy robbanás lesz, és amikor eljött ez a pillanat, leborultak a könyvek a szekrényről. Arra keltem fel. Nagyon para volt.

Egy este, amikor az ikreim még picik voltak, és épphogy elkezdtek szavakat mondani, a konyhában ülve az etetőszékeikben elkezdtek a bejárati boltív felé mutogatni és egyszerre kiabálni, hogy "halál! halál!" - addig sosem mondták ezt a szót, meg így egyszerre hallani tőlük elég para volt. Én amúgy nem láttam ott semmit.

Kicsit később, amikor megmutattuk nekik a tök üres tetőteret - aztán újra lezártuk azzal, hogy majd egyszer megnyitjuk és ott lesznek a szobáik - azt kezdték komoly arccal hangoztatni mindketten, hogy "odafent lakik a táncoló kisgyerek".

Hát ez persze nem annyira horror, de mi eléggé zavarban voltunk az ilyenektől, hogy mégis honnan, miért jöttek ezek a szavak...

Az utolsót könnyen meg tudom erősíteni. Nekem is volt olyan nagyon olccó órám, ami össze-vissza járt. Hol előre haladt, hol vissza.

A magnókazettás sztori érdekesebb. Megvan még a kazetta?

Nekem ismerős mesélte, hogy egyszer vettek egy tűzoltóautót a gyereknek, ami aztán éktelenül visongott és még a mozgása is rendkívül zajos volt. Elhatározták, hogy kiveszik belőle az elemet és akkor minden rendbe jön és csend lesz végre. Nem pont így történt. Kivették az elemeket és az autó még mindig működött. Aztán kidobták a fenébe. Egyszer az én gyerekem is kapott egy tűzoltóautót és mi is gyorsan kiszedtük az örjöngő zenebonával ide-oda futkorászó vacakból az elemeket és mi történt, na mi? Tovább működött. Mondtam, hogy ilyen nincs. Volt hozzá leírás és megnéztem. Nem egy helyre és nem egyféle elemet kellett beletenni. Kiszedtük a többit is, ami viszonylag rejtettebb helyen volt és elkussolt. Ennyit a horrorsztorikról. Szerintem a kazi birtokában hamar meg lehetne fejteni Gyula bácsi meséjét is:)

Az enyém nem olyan pára de 8-9 éves fejjel szinte traumatizált.

Egy iskolai nap volt. A testvéremmel és anyammal indultunk volna suliba de elkezdett nagyon fájni a hasam szóval otthon maradtam. Mellékesen apám a hálószobában aludt mamám kint volt a saját kissebb "házában". Nagyban ültem az ágyon gondolkoztam az élet nagy dolgain (miért kék az ég? Hogy veszi fel a hangot a telefon?) erre szekrény csapódott hallok. Féltem kímélni de amikor 3-jara hallottam ki mentem megnézése mi az. Az összes szekrény zárval volt és az ajtó csapódás más volt nálunk. Biztos voltam benne hogy szekrény csapódás volt. Mamám nem lehetett mert a bejárati ajtó csukva volt és a hátsó is. Vissza mentem és megnézése apámat. Aludt. Azután még 5-ször hallottam a szekrény csapódást aztán anyam hazaért. Elmondása neki azt mondta hogy képzelődtem. És amikor megint ki mentem a szekrény nyitva volt. Mama akkor még nem jött be és megkerdeztem anyát ö nyitotta e ki. Mondta hogy nem.