Hogyan manifesztáljak jobb életet??

Igen, ezzel én is így vagyok. Mari néni, meg Zsófika a 8.-ról azt hiszi, hogy jó konzumidióta, a semmibe mutató életével majd hirtelen csodák sorozatával beüt náluk a Kánaán. Az igazi spiritualitás egy komoly életforma, nem divat. Viszont köze sincs ezekhez a már-már közveszélyes ámokfutókhoz. A történelemben is mindig azokhoz húztak az emberek, akik könnyű meggazdagodást, munka nélküli jólétet ígértek.

Én meg azt mondom, hogy az élet egy olyan játék, ahol semmi sem az aminek látszik, nem azok a játékszabályok amiket gondolunk, és nem az lesz a győztes, akit gondolunk.

Azért megkérdezném ezt a sok divat ezós észlényt, hogy valójában vállalják-e az emberi élet velejáróit? Mondjuk a szomorúságot, az előítéletességet, a becstelenséget, az árulást stb. Mert az van, hogy minden de minden ember részei ezek is. Ezt aki el akarja fedni holmi kamu optimizmussal azért hogy nek jó legyen, az ki is esett a kosárból. Kamu videók, kamu könyvek, kamu jólét, kamu jópofi, kamu emberek... Óóó hát igen, minden egy célért: hogy nekik csodálatosan jó és egyszerű életük legyen, szeressék őket, dőljön a pénz, a siker. :D

Én meg azt mondom, legyél olyan ember aki vagy, önmagaddal küzdj, haladj A-ból B-be. Hibázol? Vétkezel? Tedd azt. Korrigálj. Csodák nincsenek. én leginkább hányok az emberektől, szánj valakire 10 percet, rájössz hogy kamu és műanyag.

Mondok én dolgokat, még sem propagálom. Ismerek olyanokat akiknek a képességei szinte földöntúliak, mégsem csinál belőle pénzt. Az ember biztosan nem annyi mint amennyinek a jelenlegi tudomány ismeri, de bazári mutatványokért pénzt kérni elég gáz.

Csak egyetérteni tudok. Bár az emberekkel kapcsolatos gondolataim eltérnek. De ez személyiségből fakad, nem hiszem, hogy annyira eltérne amit látunk.

Akár kedvelek egy embert, akár nem, igyekszem látni a hibáit, mert jobb tudni, mire számítsak. Aztán ha együtt tudok élni a hibáikkal(és ők is az enyémekkel), akkor pozitív kapcsolatunk lesz. Ha nem tudunk, akkor meg semmilyen. Ez elég ridegnek tűnhet, mert úgy ítélem meg az embereket, mennyire "hasznosak" vagy "károsak" számomra, és lehet ez igaz is. De így viszonylag békés. Ha kollektívabban nézek az emberekre, már vannak erős ellenérzéseim. Főleg az idea irányába, ami felé egy adott csoport húz. Jelen esetben a divatezó, new age maszlag, és ezen keresztül a terjesztői.

Szerencsém van, mert volt alkalmam az igazi jó embereket, és a hamis jó embereket is látni, és megfigyelni. Tényleg látható, hogy ki olyan, és ki játssza meg. Meg ami a kettő között van. Nagyon sokan a megjátszók közül maguk sem tudják, hogy ez hamis, próbálknak jól viselkedni, de nem rendelkeznek elég önkritikával, hogy a saját hibáikat is lássák. Ha képes mindig elfedni a hibáit, mindig játszani a jót, noha nem őszinte a dolog, legalább tudható, hogy ez a személyisége. Akik a rosszat játsszák, azt se szeretem, az is kínos.

Szerencsére nem nézek ilyen ultrapozitív dolgokat, mert semmi értelme, akkor már inkább olvasok valamit, amiről legalább tudom, hogy valami hasznos van benne. De ismerem a jelenséget, amit leírtál. A "kövessük az aktuális trendet" jellegű viselkedés, csak ezós körökben. Aki ellent mer mondani, annak elharapják a torkát.

Én is "lelki sérült" vagyok, bár amikor még kezdtem, nem voltam az. Az indokolatlan optimizmusról például ez a sérülés szoktatott le. Korábban sem voltam annyira nagyon pozitív beállítottságú, de az a fajta naivitás is elmúlt, ami a bármi szépben hívőknél valamiért nem kopik ki.

Én nem egészen érzem ezt a fajta viselkedést valódi optimizmusnak. Csak magukra kényszerítik, ha kell, becsukják a szemüket, hogy az árnyoldalait a dolgoknak ne is lássák. Ha valaki szól nekik, hogy nézd, az ott nem jó, akkor meg háborognak. Ez szerintem nem optimizmus. És eléggé veszélyes tud lenni. Sok értelemben.

"majd hirtelen csodák sorozatával beüt náluk a Kánaán"

Az van, hogy ilyen megtörténhet, pl. amikor egy pénzzel rendelkező vagy pénzt kibocsátani tudó szervezetnek ezzel célja van. Pl. reklám céllal, hogy eladják XYZ manifesztációs képzéseit, vagy hogy erre tereljék az emberek figyelmét.