Miért van mindennek magja vagy valami közepe/csomópontja?
Az atommag, a Föld, vagy egy almafa, nökben a MAGzat, az egész élet alapja mintha egy mag lenne.
Egy "pont", ami köré felépül az egész szervezet/egység.
(Amugy ha a fák nem is magról szaporodnak hanem hajtásbol akkor minek a mag az almába is?vagy az almához kell csak?)
És akkor a világegyetem is ezzel a logikával valami mag köré épült fel (a mágnesesség vonzás elvén valszeg, mint az atomok ionok e-k kölcsönhatása révén)
Miért nincs semmi mag nélkül? Egy kiindulási pont nélkül? Ez miért feltétele annak hogy legyen/létezzen valami?
Ha meg nincs pont, akkor semmi nincs.ez mièrt lehet?
NINCS mindennek magja, csak az elnevezésekben, az emberek akarnak mindenbe belelátni ilyesmit.
Ami meg a fák szaporodását illeti: a fák is magról szaporodnak, csak a kiválogatott fajták nem tartják meg a kedvezö tulajdonságaikat. (Mendel törvényeinek nézz utána, ha nem érted, miért!)
De van
Mindennek van egy kiinduló pontja ami köré felépül az egész.
A végtelen téridőnek van közepe, csomópontja, magja, kiindulópontja? Mert az eddigi sejtések szerint csak onnan ismerjük (vagy inkább hisszük) a sztorit, hogy volt egyszer egy nagy bumm, és akkor kezdődött el minden. És előtte 100%, hogy biztosan nem volt semmi?
Mert elméletben az időt és a teret is tudom a nagy bumm előtt értelmezni, mivel az esemény(eke)t valami egy meg nem határozott időrendben és egy meg nem határozott helyen váltotta ki, így az események előtt is kellett, hogy történjen valami, valahol. Ezért a nagy bummot csak emberi értelmezésben lehetne középnek, magnak, csomópontnak vagy kiindulópontnak nevezni a végtelen téridőben. Ezek alapján ez a „világmagközpontú” gondolatmenet csak akkor tud érvényesülni, ha az ember NEM téved.
A fáknak van magja, de a gyöktörzzsel / rizómával szaporodó növényeknek (burgonya, gyömbér, lucerna) nincs.
Pont ezt a szembeállítást használta Deleuze és Guattari az arboreszens (Platóni, magvak, ideálok mentén történő) gondolkodás és a rizómatikus (poszt-modern, decentralizált, aktualitások mentén történő) gondolkodás megkülönböztetésére: https://www.youtube.com/watch?v=iDVKrbM5MIQ
Egy dolognak meg lehet ragadni a lényegét, de ahogy többet tudunk a világról, úgy tűnik, egyre több lényeget fedezünk fel benne. A XX. században volt a fizikusoknak egy álma, az Egyesített Mezőelmélet (Unified Field Theory), ami egyetlen ponton magyarázta volna a négy alapvető erő természetét. Na, hogy ilyen egyáltalán létezhet, ez azóta is csupán feltételezés, és Platón arboreszens gondolkodásmódján alapul. Semmi garancia nincs, hogy valahogy közös nevezőre lehet hozni, hogy mi a közös a gravitációban, és mi a közös a kvantumelvben.
"a gyöktörzzsel / rizómával szaporodó növényeknek (burgonya, gyömbér, lucerna) nincs"
DE, EZEKNEK IS VAN MAGJA, csak nem az meg szokott szaporítási módjuk, föleg a gyöngébb minöség miatt!
Az igaz, hogy a legtöbb dolognak van valami lényege, kiindulási pontja, ahonnan elindul az egész.
De ebből fölösleges messzemenő következtetéseket levonni.
Így egyszerűbb felépíteni mindent, ennyi.
Ja, amúgy az almát és a krumplit is lehet magról szaporítani, csak akkor nem igazán fognak hasonlítani a szülőre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!