Mi történik az idő végén?

#10 "Az idő pillanatok sorozata."

De épp itt a lényeg hogy nem az.(de nem pontoztalak nyugi)

Az időnek azt hívjuk hogy van múlt jelen jövő. De mit értünk múlt alatt? Tényleg igaziból ott van a múltban? Tudunk egyáltalán olyat tapasztalni olyat hogy múlt? Amikor tapasztaltuk az sem a múltban volt hanem ugyanúgy most volt, nem éreztünk múlt időt akkor sem, ugyanúgy mint most sem érzünk, múlt időt, pedig holnap ezt egy elmúlt időnek fogjuk képzelni, pedig semmi jele most a múltérzetnek, jelenérzet van, mint mindig. De holnapérzetem sincs, attól hogy elgondolom hogy holnap erre a mostani írásomra múltban levőként fogok tekinteni, még nem lesz egyszer sem se múltérzetem se jövőérzetem. Csak elgondolok dolgokat, de mindig jelen teszem. Valójában arra hisszük hogy elmúlt idő, pl. egy emlék ami a múltban van/volt, amit mentális képet vagy gondolatokat jelenleg láthatunk. Ahogy ezek az néha vagy gyakran jelenlevő(nem múltbanlevő) emlékek homályosodnak, úgy hisszük azt hogy az emlék egyre régebben van.

Kicsit ijjesztő lehet elsőre, de hamar meglehet szokni. Amiket írtam nem fantázia hanem a valóvilág. Aki úgy dönt megéli, megélheti, mert jó. Az időérzet terhe nagyon megkönnyebbít, ez egy képzeletbeli teher, akkor lehet észrevenni ha megszűnik. A most az végtelen teret jelent, amiben a dolgok előbukkannak és eltűnnek. Nincs benne idő, nincs hogy elmúlt idő, hanem az előbukkanó dolgok miután eltűnnek nyomot hagynak a képzelet szintjén, az a nyom vagyis emlék(képzelet)mindig jelen van ott ha arra figyelsz, nem a múltban. Sosincs semmi a múltban, csak a képzeletben, ott is jelen. De ettől a most nem telik meg, mert az végtelen. Felette van mindennek, hát eleve attól lehetséges mármint a most tól, hogy vannak képzeleteink, és hogy elgondoljuk hogy mintha lenne idő, de valójában nincs jele, csak játszunk a fantáziával és bennerekedünk.

Nekem volt egy olyan hogy gyertyára meditáltam, egyszer csak azt vettem észre hogy nem számít merre tekeredik a tér-idő, VAGYOK, VAN, JELEN VAGYOK!

Ez már annak számít? 🙂

Hát annál stabilabb valóban nincs!

Kár hogy az ember számára nem állandósult tudatállapot!

Valaki azt se érti, miről beszélek!

Szerintem nem is gondol rá! 🙂

Nem tudom pontosan mire gondolsz, de..

"Tud állandósulni", igen, akkor nem állandó" ha elterel a képzeleted, figyeld meg. Akkor is állandó csak figyelmeden kívűlre esik, tehát csak úgymond nem állandó.

A másik meg hogy

mikor ezt a jelenlevő időtlen valóságot éled, az jó, és ahogy próbálod a másiknak mondani, hogyan kell úgy lennie, de másik nem érti, mert egy teljesen másféle szögből nézi amiket mondasz. Mindenképpen csinálni akar valamit mentálisan, ha mondod legyél teljesen csendben akkor csinál egy koncentrálástól feszülő műcsendet, de hamar megunja, és azt gondolja a másik beképzel valamit, nincs kedve ehhez. A képzelet a rákfenéje úgymond.