Valóban Sátáni és gonosz erők segítík a spirituális gurukat?

Miért tiltja hát az egyház a szellemidézést, a spiritizmus és okkultizmus titkos üzelmeinek minden faját: a távolba való erőátvitelt, a szellemi tanácsadók hívását, a mások agyába-életébe való behatolást, a magasabb szellemi energiával való kapcsolatfelvételt? Mert tud a sátáni müködésről. S arról is, hogy a kezdetben játékosnak tűnő szeánszok gyakran véresen komollyá, a gonosz lélekkel való tényleges kapcsolattá válhatnak.

A megkísértéskor a sátán azt ajánlotta Jézusnak, hogy neki ad minden hatalmat. Az anyagon túli, szellemi erők hatalmának birtoklása nagy kísértés. S ha fennáll a veszélye, hogy ezek a sátáni erők által működnek, a keresztény nem akarhat szerződést kötni a gonosz lélekkel, még akkor sem, ha csupán magasabbrendű intelligenciának hivatja magát.

A sátánizmus, a sátánnal való konkrét kapcsolat keresése, bizonyos erőinek birtoklása, vele egyfajta szerződés kötése ismerős a vallások történetében. S ha olykor kevésbé volt időszerű beszélni erről, ma ismét fel kell rá hívni a figyelmet.

Mindenki bűnös, aki ezeket az új szellemi-vallási áramlatokat követi, vagy aki szellemidézéseken s egyéb szeánszokon, tanfolyamokon résztvesz, netán ilyeneket vezet? - Nyilvánvalóan Isten ez esetben is mindenkit lelkiismerete, jószándéka alapján ítél meg. De az is lehetséges, hogy valaki egyénileg nem akar ugyan rosszat, mégis eszközévé válik a rossznak. - Miközben tehát tiszteletben tartjuk minden ember meggyőződését, ügyelnünk kell a "lelkek megkülönböztetésére", a leghelyesebb út keresésére. Feltételezhetjük, hogy sokakat egy őszinte igazságkeresés, istenkeresés indít el az új vallási csoportok felé. Annál inkább éreznünk kell a felelősséget korunk emberéért, hogy babonás, zavaros elképzelések helyett - általunk, élő keresztény közösségeink által s az egyházak egysége által - Krisztusban találhassák meg az igazi Fényt. (A témáról bőven tájékoztat Gál P.:A New Age keresztény szemmel c. könyve!)