Kezdőoldal » Ezotéria » Egyéb kérdések » Buddhizmussal kapcsolatos...

Buddhizmussal kapcsolatos kérdéseimre válaszolna valaki?

Figyelt kérdés

Először is szeretném leszegezni, hogy nem kötekedni akarok, de mindennel kapcsolatban szkeptikus és enyhén kritikus vagyok, ezért is kérdezek.

Ha jól tudom, a buddhizmusnak fontos része az ítélkezés elutasítása. Ezzel bizonyos szinten egyetértek, pl. felesleges valaki felett ítélkezni pusztán azért, mert más szokásai vannak, amíg azzal nem árt másoknak. Viszont ha az ítélkezést szélsőségesen elutasítjuk, azzal teret adunk rossz dolgok elkövetésének.

Pl. ha valaki nem ítéli el a gyilkosságot, az nem is léphet fel ellene. Vagy ha valaki nem ítél el korrupt, háborús bűnöket előidéző politikusokat, akkor nem is tesz ellene semmit.

Ezért érdekelne, hogy az ítélkezés mellőzése az mennyiben tekinthető pozitív dolognak.


2022. dec. 22. 21:36
 1/7 anonim ***** válasza:
100%
Buddhista hagyományokkal rendelkező országokban is működik az intézményes igazságszolgáltatási rendszer, tehát társadalmi méretekben természetesen alkalmazzák az ítélkezést. A buddhizmus a tudat valós természetének megismerését alapvető célnak tekinti, amihez szükségesnek tartja az egyéni ego "kordában tartását", mert a túlzottan énközpontú létszemlélet azzal jár, hogy az ember elmerül a vágyai, az ellenszenve, zavaros érzelmei és merev elképzelései kavargásában. A mások tevékenysége fölötti ítélkezés ezt a folyamatot erősíti, hasonlóan többek között a haraghoz, gyűlölethez, mohósághoz, büszkeséghez, féltékenységhez, ezért kerülendő. Egyébként ebben a buddhizmus nem különbözik a kereszténységtől: "Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek!"(Lukács 6-37).
2022. dec. 22. 22:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
100%

A "saját" véleményemet írom, mert a Buddhistát nem ismerem.


Az a baj szerintem a "hírtelen" ítélkezéssel, hogy a megítélt nézőpontjából általában nem ismerjük teljes mértékben a "bűn" motivációját. Általában szerintem a saját nézőpontunkból, élményrendszerünkből ítélünk (és még azt is sokszor tudatalatti dinamikák hatják át).


Ez a nem itélkezés alacsonyabb szinten nem a gyakorlásra (meditáció) vonatkozik? Amikor ülsz egy nyugodt helyen, tapasztalod amiket tapasztalhatsz, de nem gondolsz róluk semmit?


Olyat is hallottam már, hogy az ember természeténél fogva ítélkezik. Vannak olyan emberek, akik alaposan megvizsgálják, hogy mi zajlódik le bennük, amikor ítélkeznek valami felett, ezáltal rengeteget tanulnak önmagukról és a világról.

2022. dec. 23. 00:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:

Piciny elmédben még minden itélés 1, és ezt itélkezésnek nevezed.


Valójában a vallások csak a rosszat ellenzik és a jót éltetik. Az itélkezés általános formája, nem oly primitiv, amiben itt deklarálod, egy negativ dolog. Arról szól, hogy tudás nélkül itélsz meg valamit negativnak és ez ellen érzelmileg, gondolatilag, akár cselekedetben fel is lépsz.


Az itélés hasznos és fontos. A tudatossággal jár. Minél több az önismereted, annál világosabb, hogy egy dolog micsoda. Mennyire rossz és mennyire jó mint egység. Szóval a buddhizmus mint piciknek való kezdő vallás arra tanit, hogy ne csináld ezt, mig meg nem tanulsz gondolkodni, mert valószinűleg ha itéletet hozol, azt kevésbé itéled el tévesnek, olyannak amit nem 100%osan tudsz, mint valójában sőt ha más szempontokból is kezdő vagy, akkor ez akár elég erős negativval járhat, pl a gyilkosság. Hitlert utálják, pedig nem értik. Senki sem ismerte, senki sem beszélt vele. Mint személyt, egyáltalán nem tudjuk, még is nagyon elitélik egy főbb eredményéért, sőt abban az illúzióban is élnek, hogy gonosz, és ezzel egy más főbb betegséget is táplálnak, a téveszmét, hogy létezik gonosz.


Valójában az itélet kell. Minden helyzet végtelen egyedi, végtelen tényezővel. Valaki minél inkább belátja ezeket és józan, minél objektivebb, minél kollektiv jót megcélzóbb itélete van, annál jobban szolgálja a jót.

2022. dec. 23. 17:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:

"Valójában a vallások csak a rosszat ellenzik és a jót éltetik."

Csak hát pont az a baj ezzel, hogy mindenkinek más a jó és a rossz. Aki szerint létezik egy egységesen kijelentett jó út, az dogmatikus. (Olvasva a hozzászólásod utolsó sorait úgy gondolom, ebben egyetértünk).


"Az itélkezés általános formája, nem oly primitiv, amiben itt deklarálod, egy negativ dolog. Arról szól, hogy tudás nélkül itélsz meg valamit negativnak és ez ellen érzelmileg, gondolatilag, akár cselekedetben fel is lépsz."

Lehet, hogy nálad ezt jelenti, ha így van, akkor egyértelműen negatív dolog, de a magyar nyelv ezt máshogy értelmezi.

[link]


"Hitlert utálják, pedig nem értik. Senki sem ismerte, senki sem beszélt vele. Mint személyt, egyáltalán nem tudjuk, még is nagyon elitélik egy főbb eredményéért, sőt abban az illúzióban is élnek, hogy gonosz, és ezzel egy más főbb betegséget is táplálnak, a téveszmét, hogy létezik gonosz."

Ahhoz, hogy valakit utálj, ismerned kell személyesen? Csak akkor ítélhetsz el valakit, ha beszéltél vele?

Én például olvastam, amit írt, és meg vagyok róla győződve, hogy valójában ő sem értett egyet azzal, amit leírt, de ez kellett ahhoz, hogy hatalomra juthasson. (számos erre utaló dolog van, ha kíváncsi vagy rá, részletezhetem őket, de első körben nem térek most erre ki, hisz nem ez a vita tárgya :) ) Ráadásul egy személyben Hitlert okolni egy akkoriban elég széles körben elterjedt gondolkodásmódért ismét csak a történelem leegyszerűsítése, hiszen elég valószínű, hogy Hitler nélkül is megtörtént volna valami erősen antiszemita fellépés.

Ez azonban nem csökkenti az ő felelősségét, és azt gondolom, hogy a rendelkezésre álló történelmi információk ne lennének elegek ahhoz, hogy őt joggal gyűlölje valaki. Hiszen tudjuk, mit tett, és ez akkor is szörnyű, ha emellett példás állampolgár volt, hangosan köszönt a szomszédoknak, vagy szemetet gyűjtött szabadidejében az utcán. Tehát ha az ítélkezést úgy definiálod, ahogyan a korábbi bekezdésben tetted, akkor a Hitler ellen irányuló gyűlölet nem férhet be ebbe a kategóriába.


"egy más főbb betegséget is táplálnak, a téveszmét, hogy létezik gonosz."

Szerintem létezik gonosz, de ez ismét a definíció kérdése. Az én megítélésem szerint (és itt hangsúlyozom, hogy ez az én megítélésem, nem tudom, hogy ez mennyire tér el az általános értelmezéstől) az a gonosz, amit valaki mások kárára tesz önös érdekből. Ennek természetesen vannak fokozatai.


Az utolsó bekezdéssel teljesen egyetértek.

2022. dec. 23. 18:19
 5/7 anonim ***** válasza:

Itt az ítélkezés azt jelenti, hogy nem ismersz valakit, vagy valamit, de az előítéleteid alapján rögtön rávágod hogy miért hibás az adott dolog vagy illető. A tudatlanság élteti ezeket az előítéleteket, anélkül hogy a háttér okokat felderítenéd. Van egy hiedelem és ez alapján születik meg az előítélet, majd ebből következik az elutasítás, ami által meghal a megismerés folyamata.


Még ha rossznak is tűnik valaki vagy valami, ha nem látod a kiváltó okot, ha nem ismered meg a történetet, akkor felületesen ítélsz vele kapcsolatban. Amit látsz, azonban csak a jéghegy csúcsa. Minél mélyebbre látsz egy folyamatban, annál könnyebben feloldódik az ítélkezés, ezáltal könnyebben megy az elfogadás. A kettő valahol üti egymást. Ahol az ítélkezés kap hangsúlyt, ott nincs elfogadás, ahol az elfogadás kap hangsúlyt, ott nincs ítélkezés. Ezzel együtt pedig egyre jobban látod majd az ok-okozati összefüggéseket.

2022. dec. 24. 01:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:

5 - Köszönöm a válaszodat, azt hiszem, értem a dolgot és ebben a formában tökéletesen egyetértek azzal, hogy az ítélkezés negatív dolog.

Ez speciel kifejezetten tetszik a buddhizmusban, hogy nem egy dogmatikus szabályrendszere van, hanem voltaképp azt mondja, hogy minden eset egyedi és a lehető legtöbb aspektusból érdemes azt kivizsgálni. Szerintem vannak esetek, ahol a "Ne lopj!", de akár még a "Ne gyilkolj!" is joggal megszeghető, ezért szimpatikusabb az, amit többen írtatok, hogy minden eset egyedi, minden eset megismeréséhez a lehető legtöbb információt tudni kell.


Köszönöm a választ mindenkinek!

2022. dec. 24. 06:18
 7/7 anonim ***** válasza:
Buddhizmusban eléggé elfogadott az erőszakmentesség, mégis adódik alkalom, amikor a mester megveri a tanítványt, pont azért, hogy megtörje a sablonos gondolkodást, mert hát a tanítvány úgy gondolja, hogy a mester csakis erőszakmentes lehet, de a mester ezt megcáfolja. Az ilyen mentális beállítódás is röghöz kötött, tehát még ehhez sem kéne ragaszkodni. Annyira a pillanatban vannak, hogy ahhoz nem társítható semmi. Erőszakos vagy erőszakmentes, bármi megtörténhet. Ilyen szempontból kiszámíthatatlanok a dolgok, mert minden a pillanatban létezik. Ha történik egy szituáció, azt ok-okozati szempontból bármelyik oldalról lehet vizsgálni. Valaki azt gondolná, hogy X-nek van igaza, de az is lehet hogy Y-nak. Ha elég éles az oksági látásunk, akkor megláthatjuk hogy miért történnek úgy a dolgok ahogy, de ehhez teljesen le kell tisztítani a tudatot, hogy semmilyen képzelgés ne zavarjon be. A tények a finomabb síkon is ott vannak, de a durvább síkon manifesztálódnak. Itt semmilyen laikus ítélkezés nem segíthet, csak a tiszta tudat bölcs meglátása.
2022. dec. 24. 07:32
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!