Miért kezelik így a spirituális irányzatok is a mentális betegségeket?
Tisztelet a kivételnek!
De egyre több helyen találkozok olyan hozzáállással, ami nulla empátiával fordul hasonlókhoz, pl figyelemzavarhoz, vagy depresszióhoz, bármilyen mentális betegséghez. Kb. megmondják, hogy "te csinálod magadnak", és "hagyd abba", és akkor ezzel várják, hogy meg legyen oldva. Volt olyan, amikor hasonló támogatáshoz még a lenézés, és szinte a vádaskodás társult.
Most ha spirituálisan közelítjük meg akkor oké, hogy van karma, tehát lehet pl valaminek a következménye, de most azért aki ezekben benne van, akár személyesen, akár hozzátartozó miatt, az tudja, hogy ez nem így működik. HA csak ennyin múlna az egész nem lennének mentális problémák, mert az emberek rájönnének, hogy jé ezt abba is lehet hagyni.
Most honnan jön ez a "nem az én dolgom, oldd meg magad, te tehetsz róla" hozzáállás, ami üvölt arról, hogy aki beszél róla, közelében se volt annak, amilyen ez valójában? Vagy ami spirituális, az ennyire "spirituális"? Nem várom, hogy más oldja meg bárkinek problémáját, csak feltűnik, hogy az észosztásból egyre többször hiányzik, hogy aki beszél erről tényleg valami minimális köze legyen arról, hogy ez mivel jár.
Vagy csak én botlok ilyenekbe?
Engem személy szerint a durva mentális problémáim sodortak az ezotéria irányába, mert már olyan állapotban voltam(vagyok is sajnos)hogy már azt gondoltam hogy elátkoztak.
Én inkább a racionálisok között találkoztam olyan kommentekkel, hogy csak te tudsz magadon segíteni, a pszichológus nem segít, stb…
Eddig sajnos azt tapasztalom hogy a spiritualitás csak meditációt ajánl maximum, mást nem tudnak kezdeni az emberrel
Az meg a személyes véleményem, hogy sajnos aki mentális beteg, az okkal mentális beteg(karma, balsors, felsőbb hatalom akár) és ezért nem lehet rajtunk segíteni.
4, szerintem sem tudomány, annak alapján, amit velem csináltak
Ha meg csak az állapotromlást lehet megakadályozni, az nekem már rég rossz.
Akkor tartanám valamire a pszichiátereket, ha végre elismernék hogyha valaki pl úgy érzi magát mint én, akkor annak receptre felírnak eutanáziát
Bár én kb 3 hónapja kezdtem el olvasni ezotéria témában, annyit sikerült leszűrnöm hogy létezik a balsors, a szerencsétlenség és szerintem van akinek az a karmája hogy kb 10 mentális betegségből hozzon tüneteket és szenvedjen mint egy kivert kutya. Az ilyen élethelyzet már nem lehet véletlen.
Pláne ha tömik gyógyszerrel, amitől csak rosszabbul van.
Látom a mintát a családban, szerintem kollektíven bűnözők lehettünk és ezért kell most vezekelni, ergo meg sem érdemeljük hogy jobban legyünk
Én is hallottam már olyanokat, hogy "minden betegségből meg tud valaki gyógyulni, ha igazán akarja" -> ebből azonnal le lehet vezetni az áldozathibáztató magatartást: "MEG LEHET GYÓGYULNI DE NYILVÁNVALÓAN NEM AKARTAD ELÉGGÉ!".
Van veleszületett érzékszervi fogyatékosságom. Hallottam azt is, hogy "ott van a megoldás, csak direkt nem akarod megtalálni", "az előző életed/életeid mocskával nem akarsz szembenézni és levezekelni amit csináltál, ezért van".
Minden nap gyengének, erőtlennek érzem magam, nagyon sok vizsgálaton voltam már a sok év alatt, rengetegmindent próbáltam ki, sok pénzem is ráment. Azt kapom, hogy "felmerül annak lehetősége", hogy "betegség-előnyért csinálom". Se figyelmet sem semmilyen előnyt nem lehet azzal "kicsikarni", mert "velem ez van", sőt, sok embert (egy idő után) dühíti is ha a tünetekről beszélek, mert sokmindenhez viszonyulnak az emberek úgy, hogy amit ők nem éltek át, azt elképzelni nem tudják. Viszont természetesen "ők meg tudnák oldani", meg "fogadjunk hogy energiaitalt iszol", "fogadjunk megiszol napi 20-25 kávét és nem tudsz ezért pihenni", stb. Amiből semmi se igaz. Az áldozathibáztatás a lényeg.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!