Ha dimenziókaput nyitunk két pont között (pl. Győr-Debrecen), akkor hogy valósul meg, hogy tényleg ott lukadjunk ki?
Mondjuk maga a gondolat érthető.
Egy féregjáratnak csak a két végpontja van a mi terünkhöz kötve.
Ennek a tömege valószínűleg elhanyagolható a teljes tömegéhez képest.
Hogyan tudja ez a két végpont a teljes járatot a mi terünkben levő pörgő-forgó-mozgó égitest ugyanazon pontjához kötni az idő minden pillanatában?
Miért nem szakad le az egész, vagy miért nem csavarodik össze reménytelenül?
Vagy esetleg meg is teszi ezeket?
Ennek analógiájára próbálj meg két, függetlenül (és nem párhuzamosan) forgó biciklikereket egy rugóval összekötni, és mutasd be az eredményt!
5
Igen, erre utaltam, viszont ez a gyökér trollkodási kísérletről beszél, szánalmas.
Igen, valószínű a féregjárat szót kerested. A fizika törvényei nem teszik lehetetlenné féregjáratok létezését, de ilyennel még soha nem találkoztunk, közvetett módon sem utal semmi arra, vagy nem valószínűsíti azt, hogy ténylegesen léteznének féregjáratok. (Ez kicsit olyan, mint a rózsaszín holló. Addig oké, hogy semmiféle biológiai vagy más törvényszerűség nem mondja azt, hogy lehetetlen léteznie rózsaszín hollóknak, de ettől még – bár elég sokat tudunk a hollókról – soha nem találkoztunk rózsaszín hollóval, tehát nem túlzás azt mondani, hogy egy nem létező dologról van szó.) A féregjárat létrehozása meg pláne kívül esik a tudományos realitáson. Ez a tér topológiájának a kérdése, aminek a megváltoztatására nincs még csak elméleti lehetőség sem.
> Ha adott esetben dimenziókaput nyitunk két pont között (pl. Győr-Debrecen), akkor hogy valósul meg, hogy tényleg ott lukadjunk ki?
Pont ezért itt nem csak egy féregjáratnak a létezését kellene feltételezni, hanem egy olyan féregjáratét, aminek a két vége térben pont egy ilyen kb. 300 km-nyi távolságra van, nem 0,01 mm és nem is 200 millió fényév távolságra. Ráadásul időben is kb. ugyanott van a két vége (hiszen a féregjárat nem biztos, hogy a téridő olyan két pontját köti össze, ami azonos időben van). Az is kellene feltételezni, hogy a féregjárat kb. emberi léptékű mérettel rendelkezik (nem 8 atomnyi széles, és nem is 100 millió km. széles), időben is kellően széles (nem 0,001 ms-ig létezik), ráadásul mindkét végpont azonos sebességgel, ráadásul a Föld forgó, keringő, mozgó rendszerével szinkronban mozog. Na egy ilyen féregjárat létezésének a valószínűsége aztán végképp konvergál a nullához.
Amúgy a féregjáratok amúgy is számos paradoxont vetnek fel. Ha még feltételesen el is képzeljük a létezésüket, számos fizikai jelenséget a mi fizikánk nem ír le ellentmondásmentesen, az ilyen féregjáratok megfigyelése, mérése során lehetne pontosítani a fizikai ismereteinket, hogy a megfigyeléseknek megfelelő módon tudják leírni a világunkat.
~ ~ ~
> Teljesen mindegy, hogy dimenziókapunak vagy féregjáratnak hívjuk
A tudomány kategóriában természetesen nem mindegy. Hívhatod rosszul, de akkor számíts arra, hogy ki fogják javítani. A ceruzát sem hívjuk széntollnak, meg a csavarhúzót sem szoktuk szögforgatónak hívni. Ha valaki így tesz, mert soha életében nem használta ezeket, az elfogadható hiba, de javítandó hiba is egyben. Aki meg kijavítja az nem gyökér, hanem neked segít tisztába tenni a fogalmakat.
> Ugyanez a gond az időutazással. Ha erre a pontra kerülnék, ahol most vagyok az írás pillanatában, 50 évvel korábban/később, nem az lenne itt, amire számítok, nem a fotelom, hanem a nagy semmi valószínűleg
Ennék komolyabb gond is van. Még csak az időutazást sem kell belevenni. Képzelj el egy olyan féregjáratot, aminek az egyik vége egy ház 10. emeletén van, a másik meg pontosan alatta. Ha beleesik egy golyó lent, akkor nyilván fent fog a 10. emeleten megjelenni, ami szépen leesik a földszintre és immár másodszor esik bele a lyukba, így fent a 10. emeleten két golyó lép ki, stb… Oké, véges számú golyó tud átlépni egy adott felületen, de ha fényről, fotonokról van szó, akkor nincs ilyen korlát. Ha időben még egy kicsit el is van tolva a féregjárat két vége, akkor nagyon könnyen jutunk oda, hogy az egyik felén végtelen mennyiségű foton fog kilépni. Kb. mint a hangszóró közelébe tett mikrofon, amitől az egész rendszer begerjed. Csak annyi a különbség, hogy a hangszórónak van egy maximum hangereje, aminél nem lesz hangosabb, de itt még csak ilyen korlát sincs.
Pl. ilyen, és számtalan hasonló paradoxon lép fel a féregjáratokkal kapcsolatban. (Az összes időutazós paradoxon, hiszen ahogy írtam egy féregjárat egyáltalán nem kell, hogy időben azonos pontját kösse össze a téridőnek, sőt az inkább egy speciális féregjárat lenne.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!