Ha minden elvileg jóban, ami történt velem volt valami kisebb, vagy nagyon nagy rossz, akkor az azt jelenti hogy a rossz karmám, sorsom miatt nem szabad hogy bármi jó dolog történjen velem?
Gyerekkoromtól kezdve bárhová mentem kivétel nélkül történt valami rossz. Erre most a covid miatti lezárások miatt jöttem, rà mert most volt időm gondolkodni ezen eleget.
Bárhová megyek, utazom, munka miatt, nyaralás miatt, tényleg soha semmi nem ment simán. Vagy csak annyi történik hogy elvágja valami a lábam, vagy elhagyom az órám, ruhàim, ékszereim. Amikor megkaptam egy jól fizető munkát, kinéztek maguknak az ott dolgozók és kikészitettek. A semmi miatt. Szórakozóhelyeken többször zaklattak, több különböző országban. 4 féle különböző iskolába jártam, mind a 4ben kaptam beszólásokat, amik maradandó rossz dolgok. Már régóta itthon vagyok és most már nem merek elindulni itthonról. Miért kapom ezt és mit csináljak, hogy elmúljon? Vagy követ valamilyen rossz energia, szellem, akármi és amiatt van ez? Már az öngyilkosságot fontolgatom emiatt.
A karma egy dolog. Nekem is úgy tűnik, hogy könnyebben látod meg a rossz eseményeket, mint a jókat. Ha jó is történik veled, akaratlanul keresed, várod a rosszat. A másik észrevehető dolog a leírásodból, hogy áldozat magatartásod van. Ez olyan emberre utal, aki általában saját tudtán kívül úgy viselkedik, mint egy préda, áldozat. És ezt a környezete szintén tudattalanul észleli. Az ilyen ember az, akit kipécéznek maguknak, akit zaklatnak, kiközösítenek. A negatív hozzáállás, amikor mindig a rosszat figyeled, majdnem mindig társul az áldozat magatartáshoz. Külön-külön is meg kell szabadulni ezektől, nem csak az egyiktől. A másik nem fogja követni. A mindenben rosszat kereső gondolkodástól úgy lehet megszabadulni, legalább részben, hogy az apró kellemetlenségeket szándékosan ignorálod. Kiránduláson végigkarmol egy tüskebokor? Sebaj. Ez a kirándulással jár. Valami tök idegen beszól? Neki rossz, hogy nincs más szórakozása. Nem ismered, amit mond, nem igaz.
Az áldozat magatartást nehezebb levetküzni. De ha nem látod mindenben a rosszat, főleg emberi érintkezés kapcsán, már könnyebb. De mindig oda kell figyelned magadra, és el kell rejtened a valódi természeted mások előtt. Színészkedned kell, mintha magabiztosabb lennél a valóságosnál. Nem arrogáns, vagy kötekedő, csak magabiztosabb. Amíg el tudod rejteni, addig kevesebben fogják észrevenni. Idővel már nem kell majd rejtegetni, mert nem lesz mit. A gondolkodásod átáll arra, hogy nem áldozat vagy, hanem egyenrangú másokkal.
Koncentrálj a jóra, akkor jó dolgok fognak történni. Ha a rosszon rágódsz, akkor meg azt kapod.
A szerencse nagyon nagy mértékben az ember érzelmi állapotán múlik.
Vidám, optimista mindenek ellenére = szerencsés
Szomorú, állandóan dühös, ellenséges, félős = hajlamos a szerencsétlenségre.
1, igen, de nem annyi rossz és nem olyan célzottan, mint velem. Ezt viszont látom. Iskolában is volt olyan, akit még lehetett volna bántani, kövér, roma, nagyon szegény, de nem. Engem céloztak meg.
2, érdekes amit írsz, köszi.
Azt semmiképp sem sem mondanám, hogy en nem tartom magam egyenrangúnak másokkal. Sőt, itt még nagyon pökhendi, unszimpatikus dolgokat is tudnék mondani, hogy sokszor mennyivel többnek tartom magam, pláne nőtársaimnál viselkedésük miatt.
Az áldozat szerepét nem tudom hogy miért vehettem fel, erre nem gondoltam. Én pont hogy mindig magabiztosabbak akarok tűnni, mint amilyen vagyok belül. Sőt, akár kivételezettnek. Olyan valóban volt, hogy munkahelyen inkább nem szóltam vissza, mert fontosabb volt a munkám, minthogy leordítsak egy féltékeny nőt. De már bánom.
Annyi ilyen rossz dolog történt már velem, meg olyan mennyiségű konfliktus, hogy nem tudom már véletlenként kezelni őket. Tényleg sokszor úgy gondolom hogy nem kérek többet belőlük és marad az öngyilkosság.
Vagy lehet hogy bevonzom, vagy tényleg rossz a karmám, vagy nem tudom, de elegem van. Már valamilyen védelmező spirituális amulettre is gondoltam… de annyira nem hiszek benne. Már félek szinte minden naptól.
#3
"A szerencse nagyon nagy mértékben az ember érzelmi állapotán múlik.
Vidám, optimista mindenek ellenére = szerencsés
Szomorú, állandóan dühös, ellenséges, félős = hajlamos a szerencsétlenségre."
Szerintem ez már nagyon sok helyről megtalált sokakat, de azt hogy hogy lesz az egyikből a másik, hogy ha valaki szomorú, félős, dühös, akkor abból hogy lesz optimista meg vidám mindennek ellenére, azt senki nem közli (vagy senki nem tudja ???).
Ha olyan egyszerű lenne, hogy "Ne idegeskedj!", meg "Ne legyél dühös" meg "Ne félj!" akkor senkinek semmi baja nem lenne.
5, igen szerintem sem lehetséges a váltás. Pláne ha az ember már beletörődik hogy neki egyszerűen ez a sorsa.
Olyan tanácsot is kaptam már hogy ignoráld a beszólásokat, hát én sokszor ignoráltam, kérdés hogy meddig kell ignorálni és mikor kell már(akár munkahelyen kiállni magadért)
Mindenesetre én tudom hogy van körülöttem valami rossz, ezen már nem lehet változtatni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!