Mit gondolsz erről?

Az teljesen elképzelhető szerintem, hogy nincs deus ex machina, azaz a teremtő nem avatkozik bele a megteremtett világ folyamataiba. Minek tenné? Az összes lehetőséget is megteremtette, nem csak a világot, máskülönben a világ statikus lenne, mondhatni élettelen. Megteremtette a törvényeket, amik alapján a világ működik, a törvények pedig adják az összes lehetséges irányt, amerre a világ fejlődhet, vagy változhat. De azt nem tartom hihetőnek, hogy be lettünk ide dobva, hogy csináljunk, amit akarunk, és magunkra vagyunk hagyva. Az összes lehetőség adott számunkra is, de a jelenlegi állapotunkban nem vagyunk hajlandók rá, hogy keressük a lehetőségeket kijutásra. Kényelmesebb, egyszerűbb ülni a "gödör" alján, mint keresni a módot, hogy kimásszunk, vagy éppen próba, és kudarc ismételgetésével lassan jutni előrébb. Azt sem tartom valószínűnek, hogy csak külső erő segítségével lehet előre jutni. Egyedül is sokan kísérleteznek vele, és nem lesznek tőle kevesebbek. Akik követik őket, már mondhatjuk, hogy külső erő segítségét veszik igénybe, de még ők is csak egy másik embert követnek.

Az élet sem lehet magára hagyva. Ez azt feltételezné, hogy a teremtő erő egy külső erő, ami önmagán kívül teremtett egy univerzumot, majd elhagyta azt, és kívülről figyeli. Ez viszont csak úgy lenne lehetséges, ha folyamatosan, vagy bizonyos időközönként beavatkozna. Ez személyes vélemény, de a hinduk, és buddhisták elgondolását valószínűbbnek tartom, miszerint a teremtő erő sohasem hagyta el a teremtett világot, hanem a teremtett világ a teremtő erő része, avagy annak megnyilvánulása. Így magyarázatot nyer az, hogy a teremtő erőnek nem kell közbeavatkoznia, és az élet sincs magára hagyva.

Aztán felmerül az a kérdés is, hogy van e külső/belső erő, vagy csak a nézőpontunk hibás, és pont önmagunktól vagyunk képesek ráébredni önmagunkra, ha megváltoztatjuk a nézőpontunkat. A buddhista meditáció például erről szől.