Igaz hogy ahogy az ember öregszik annál jobban elfogadja a halált és igazábol már várja az utolsó percet?

Számadat? Ha megnyugtat, most is azok vagyunk. Számadat a népesség-statisztikában, a szavazati statisztikában, ilyen-olyan adminisztrációs, oktatási, egészségügyi, és ki tudja még hány statisztikában :) Én emiatt nem értékelném le az életet, mert számokkal nem lehet megragadni.

A kérdésedre nem tudok pontos választ adni, de lehet benne valami. Törekedj arra, hogy teljes életet élj, ne pedig azon elmélkedj, "mi lesz majd a végén". Én magamról tudom, hogy nem akarnék kétszáz évig élni, baromi unalmas lehet.

Mit jelent a teljes élet?

Ha holnap meghalok, vagy 100 év múlva, nem lenne különbség.

Most is utál mindenki a munkahelyen, a szomszédok, a családom.

-17 milliós tartozásom van, amit eddig elég jól tudtam fizetni, de idén picit nagyobb lett (5%kal) a visszafizetendő a forint romlása miatt és már hónap végére sem jön ki a törlesztő után a 0 a számlán.

Pedig babon, káposztán és rizsen élek, hogy sporoljak.

Szóval, miként lehetne teljes az élet?

Mesélj! Mi vár még rám?

Törekedj arra, hogy ne csak egy számadat légy hanem valaki akinek van beleszólása ezekbe az adatokba. Szerez hatalmat,és mindjárt élvezetesebb lesz az élet! :D

Amúgy ha meghalsz nem tudod mi lesz. Nem tudod, hogy létezik e menny vagy pokol. Az is lehet, hogy nincs semmi és kész. :D

Én már most is azon dolgozok, hogy ha van bármi az élet után ott is nagy lehessek.

Az élet lényege, hogy élvez ki mindent amit lehet. Teljesítsd be a vágyaid ha vannak.

És kit érdekel, hogy számadat leszel? Mindenki az lesz a statisztikában.

De a családodnak, barátaidnak nem számadat. És persze saját magad számára se. Éld az életed és ne foglalkozz ilyen hülyeségekkel.

Nyilván fiatalon élni akar az ember, akkor van a csúcson, tervei vannak, övé a világ. Aztán 30 körül jön a középkorúak válsága, rájön, hogy már lecsúszott egy csomó mindenről, mások vannak a csúcson, kezd idősödni jönnek a csalódások, válás, stressz, egzisztenciális válság. A traumákat sajnos cipeled magaddal mégha a fájdalom csökken is. A másik.

Annyit bensőleg nem változol mint külsőre, negyven felett drasztikusan elkezd változni a tested, romlik a látásod de a személységed ugyanaz marad. Képzeld el magad fájó végtagokkal, egészségügyi problémákkal, rossz látással, sokan a barátaid szeretteid közül is már meghaltak akikkel a rengeteg emléked vannak. Szóval akinek csak vegetálás marad az igenis vágyik a halálra, van aki megbékél a korlátozott élettel is.

[link]

"Mit jelent a teljes élet?

Ha holnap meghalok, vagy 100 év múlva, nem lenne különbség.

Most is utál mindenki a munkahelyen, a szomszédok, a családom."

Sajnálom, ha rossz a jelenlegi élethelyzeted, de mindenkinek vannak problémái. Nekem is, akár hiszed, akár nem, de nyilván egy idegenre a neten könnyű köpködni a saját frusztrációd levezetése végett.

Sajnálom a munkahelyi és anyagi gondjaidat, de erről sem én sem a kérdező, sem az összes többi GyK felhasználó nem tehet, és nem is tudják megoldani helyetted. És te se fogod azzal megoldani, hogy a Gyk-n sértődött kommenteket írogatsz. Remélem, jobban lettél a lepontozásomtól.

És mi a teljes élet? Számomra például az, ha a gondok ellenére annak élek, amiben kedvem lelem; hobbi, sport, akármi. (Nem kell ennek feltétlenül költséges dolognak lennie.) Hogy hisztizés helyett a probléma megoldását keresem. (Utál a családod? Békülj ki velük! A szomszéd is? Vigyél sütit neki! Ha igazán meg akarnád oldani, ezeket meg tudnád!)