Szerintetek lenne létjogosultsága annak, hogy az asztrológiát egyetemen is oktassák?

Akik azt írták, hogy azért nem kellene oktatniuk ezt egyetemen, mivel ez nem tudomány azoknak üzenem frissen végzett diplomásként, hogy egyetemen nem csak tudományágak közül válogathatnak a jelentkezők. Van például elektronikus zenei szak, vagy sörfőző és pálinka mester.

Én támogatom azt, hogy egyetemeken tanulhassanak az emberek asztrológiát, ha nem is egyetemi vagy főiskolai szinten, de felsőfokú szakképzésen mindenképpen indíthatnának ilyen szakokat! (ez ugyabár olyan egytem keretei között végezhető nappali/levelezős képzés, ami oklevelet ad és nem diplomát).

21

mind a zene, mind a sörfőzés tudományos alapokon nyugszik. bocsáss meg, de melyik büfé szakon sikerült neked diplomázni? iq 2 számjegyű, igaz?

jah és btw, miért kéne az én adóforintjaimból idióta, semmirevalókat képezni?

erre van a google...

Ha ezt nem lehet vele végig vinni, akkor az nem tudomány számomra.

A tudományos módszer elmélete

Megfigyelés és kísérletezés

A megfigyelés és kísérletezés a tudományos kutatás alapja. Ez nem jelenti azt, hogy a megfigyelés és kísérletezés megelőzi az elméletalkotást. Mint arra Karl Popper rámutatott, elmélet nélkül nem lehet csak úgy megfigyeléseket végezni, mivel nem tudjuk kiválogatni a releváns és irreleváns eseményeket. Kuhn pedig azt hangsúlyozta, hogy a megfigyeléseket leíró nyelv az éppen elfogadott elmélet alapján van megszerkesztve, tehát nem létezik egy az elméleteket megelőző, elmélet-semleges nyelv. A bécsi kör ezt a kérdéskört az ún. protokolltétel-vitában járta körül.

Hipotézis

Amíg a tudományos közösség azt el nem veti, vagy el nem fogad egy bizonyos elméletet, addig hipotézisnek (magyarul feltevésnek) nevezik. Az elfogadott hipotézist már elméletnek szokás nevezni.

Egy hipotézis ezen kívül abban is különbözik egy elmélettől, hogy az lehet egy kisebb rész, szólhat akár egyetlen természeti törvényről, míg elmélet néven több törvényből álló halmazt szoktak nevezni.

Mind az elmélet, mind a hipotézis általában néhány törvényből és kiegészítő feltételből álló állításhalmaz.

A nagyon pontosan, tehát gyakran a matematika nyelvén megfogalmazott hipotéziseket tudományos modellnek nevezzük, több egymással összekapcsolható tesztelt modell egzakt tudományos elméletet (teóriát) alkot.

Előrejelzés (predikció)

Egy bizonyos hipotézishalmazból, kiegészítő elméletekből, és kiegészítő feltevésekből, logikai dedukcióval bizonyos előrejelzéseket lehet levezetni.

A predikció megnevezés szakszerűbb, mivel utal arra, hogy logikai levezetésről van szó, nem hétköznapi előrejelzésről. Egy másik fontos dolog, ami miatt ez az elnevezés szerencsésebb, hogy a predikció nem feltétlenül jelent jövőbeli eseményt.

Egy, a valóságról szóló elgondolás akkor lehet tudományos, amennyiben logikai levezetéssel le lehet vezetni belőle empirikusan ellenőrizhető tényeket.

Ellenőrzés

A megfigyelések, kísérletek egybevetését a jósolt predikcióval ellenőrzésnek nevezzük. Az ellenőrzés és annak kiértékelése kulcsfontosságú az elméletek elfogadásának kérdésében.

Az elméletek elfogadása

Az elméletek elfogadása egyrészt az ellenőrzés kiértékelésén alapul, másrészt bizonyos más tényezőket is figyelembe szoktak venni, mint egyszerűség, tesztelhetőség, más elméletekkel való konzisztencia.

Jelenleg nincs a tudományos elméletek elfogadásának szigorú algoritmusa.

Polányi Mihály (fizikai kémia és társadalomtudományok professzora) 1958-ban megjelent „Személyes tudás” (Personal Knowledge: Towards a Post-Critical Philosophy) című könyvében fejti ki az elméletek ellenőrizhetőségének problémáját: a természettudományos eredmények nem csupán a természettől függnek, hanem a világnézeti vélekedésektől is. Ennyiben személyes tudás az objektívnek beállított tudomány is.

Popper a falszifikáció empirikus tartalom fogalmát gondolta meghatározónak, és erre alapozta elgondolását a tudományos elméletek elfogadásáról.

Carnap egy ún. indukciós módszert dolgozott ki, amelyet Jaako Hintikka tökéletesített később. Ez bizonyos feltételes valószínűségen alapul, és az elméletek konfirmációjának mértékét hivatott mérni. Ez a metodika csak az elmélet és a megfigyelések viszonyát veszi számba. Carnap maga is hangsúlyozta, hogy az elméletek elfogadásában a konfirmáció foka csak egy tényező, és e mellett az egyszerűség, és más praktikus megfontolások is szerepet játszanak.

Kuhn azt hangsúlyozta, hogy bár a tudományos elméletek elfogadásának jól meghatározható kritériumai vannak, mint a megfigyeléseknek való megfelelés, az egyszerűség stb. azonban nincs egy algoritmus, amely ezeket mérni tudná, és amely meghatározná, hogy mely elméletet kell elfogadni. Algoritmus helyett a tudományos közösség dönt.

Az elméletek elfogadásáról tehát nem sikerült egy konszenzuális módszert kidolgozni, ennek okai a következők:

A tudományos kutatásnak és az elméleteknek több célja is lehet, amely sok esetben harmonizál egymással, de néhány kritikus esetben ellentmondhatnak egymásnak az ebből adódó tényezők.

Nem sikerült egészen pontosan konszenzusra jutni ezen tényezőkről, és főleg a prioritásukról.

Az ún. Duhem–Quine-tézis szerint az elméletek aluldetermináltak a megfigyelések által. Tehát a megfigyelések önmagukban nem határozzák meg az elfogadandó elméletet. Több lehetséges megfogalmazás leírhatja ugyanazt a megfigyeléshalmazt.

Nézd, ahhoz szerintem továbbra sincs szükség egyetemi asztrológia oktatásra, hogy eszedbe jusson, hogy ha száraz a bőröd, bekend hidratálóval. Furcsa, hogy te akkor jutottál idáig, amikor úgy érezted, hogy már mindent kipróbáltál. Száraz bőr -> hidratáló krém. De most már tudod. Talán az orvos sem gondolta, hogy ezt nem próbáltad még, azért írt fel eleve gyógyszeres kenőcsöt. Ettől még nem kell elfordulni az orvosoktól, de félrekezelések mindig előfordultak sajnos. Attól viszont nem lesz jobb az egészségügy sem, ha haszontalan, minden tudományos és egyéb racionális alapot, ezáltal valóságot nélkülöző áltudományokat tanítanának az oktatási rendszerben.

Viszont ezen jót nevettem, hogy bak aszcendensnél jellemző a bőrprobléma, ez aranyos volt. :) Örülök, hogy legalább így megoldódott a bajod, még ha vakszerencse kellett is hozzá.