Rák Bak aszcendensel milyen hogy viselkedik?

Erik H. Erikson, neves fejlődéspszichológus szerint személyiségünk alakulását születéstől halálig 8 kategória határozza meg. Minden periódusban vannak elkerülhetetlen krízishelyzetek, ha ezeket sikerül megoldani, akkor egészséges a személyiség fejlődés, ha nem, akkor a személyiség fejlődése megreked.

1. Bizalom az ősbizalmatlansággal szemben (1 éves korig)

2. Autonómia a szégyennel, kétellyel szemben, toalett használat, saját testen való uralkodás (kb. 1-3 éves kor)

3. Kezdeményezés a bűntudattal szemben (óvodáskor)

4. Teljesítmény a csökkent értékűséggel szemben (iskolába lépés)

5. Identitás a szerepdiffúzióval szemben (serdülőkor)

6. Párválasztás, intimitás az izolációval szemben, erős, tartós kötődések az elmagányosodással szemben (fiatal felnőttkor)

7. Alkotóképesség a stagnálással szemben (érett felnőttkor)

8. Én integritás a kétségbeeséssel szemben (öregkor)

Ha minden periódusból „jól jött ki”, akkor nyugodt, békés lezárása lesz életének, egyébként kétségbeesés, önpusztító vagy mindent bepótolva habzsoló, lesz a személyiség. A végletek közt van a sokféle sajátos.

Születést követő személyiség fejlődését befolyásoló hatások:

Gyermekkor: szülői hatás alapján alakul.

- Pozitív légkör: dicséretek.

- Negatív légkör: szidás, rideg, hideg, hiányosságok hangsúlya, büntetés.

Amilyennek a szülő tartja a gyereket, a gyerek is olyannak tartja magát (alsó tagozatban a tanár véleménye szintén meghatározó lehet!) Az énkép serdülőkorra alakul ki, ami bizonyos mértékben védetté válik, és ezt próbáljuk megóvni úgy, hogy olyan emberekkel barátkozunk, akiknek hasonló a véleménye rólunk, mint saját magunknak, ezáltal erősítjük énképünket. Plaszticitással rendelkezik bizonyos fokig az énkép: befogadóképes, nem merev, vagyis a saját magunkról alkotott képet a serdülőkor alatt relatíve befolyásolja a környezet visszajelzése.

Ez csak egy szűk merítés a Wikipediáról, ami hát nem a tudomány csúcsa, de gondolom ez is elég magas lesz itt.