Álmomban nagyon mélyen megismertem valakit, majd felébredtem és rájöttem, hogy nem létezik. Éreztetek már ilyet?

Álmomban találkoztam egy lánnyal, akit az életben egyébként nem ismerek. Szerelmesek voltunk, ragaszkodtunk egymáshoz, együtt mentünk mindenhova, boldogok voltunk attól, hogy ott vagyunk a másiknak. Heteket töltöttünk együtt, mire rájöttem, hogy a valósággal nem stimmel valami, érzem a fal barázdáit, a padlót a talpam alatt, de valami más. Sejtettem, hogy álmodok és akárhányszor elkezdtem ébredezni mindig visszaaludtam, hogy még egy kicsit vele lehessek. Most pedig mély depressziót érzek olyan ember iránt, aki sosem létezett és a hiányát most nem tudom mivel pótolhatnám.

Az a furcsa, hogy amikor találkoztunk úgy ugrottunk egymás nyakába, mint akik évek óta nem találkozotak.

Ez azért bizarr, mert 12 évesen álmodtam hasonlót egy lányról, akivel ugyanilyen mély kötődésünk lett és szintén így ébredtem. A lány ugyanaz lehetett, az arca hasonlított, fekete hosszú haja volt. Rá kb 5-6 évre teljesen váratlanul szintén álmodtam vele. És most 5 évvel később megint. És mindig ugyanazzal a hiányérzettel ébredek, mintha elvesztettem volna valakit - noha sosem próbáltam ezt a lányt egyik álmomban sem keresni eddig. Teljesen véletlenszerűen bukkant fel.

Ez egy teória, de mi van akkor, ha az álmaink által esetleg képesek vagyunk egy más létsíkot, egy más dimenziót elérni, ahol én már többször találkoztam ezzel a lánnyal és folyamatosan keressük egymást és ez az egész nem csak a tudatomban létezik?

Azt nem gondolnám, hogy ő egy létező személy és az álmainkban találkoztunk - vagy mégis?

Nektek volt már hasonló tapasztalatotok, vagy egyáltalán mi a véleményetek erről?