Igaz lehet, hogy az álmoknak van némi jövőbelátó, jós szerepe?

Nem vagyok fiatal, egy 40-es pasas vagyok, de furcsa dolog történt velem egyik napon.

Először is, kristálytisztán megmaradt az álmom, ami nem jellemző, mert el szoktam felejteni reggelre.

Azt álmodtam, hogy egy volt haverom rávett, hogy kamerával vegyem fel, hogy nyílvesszővel kilövi a villamos kerekét. Ez eleve szürreális, mert nincs gumiabroncs a villamos kerekén. Jött a villamos, ő lőtt de a másik oldalon állva pont takarásban volt tehát a felvételen csak az áthaladó majd lassító villamoskocsi látszódott. A kereke eldurrantm a villamos megállt és a vezető mérgesen szállt ki. A haver elszalad a számszeríjjal, én lassan indultam el, de egy dagadt, amerikai filmes jellemző karakter, bajszos seriffpofa elkapott és betuszkolt egy másik villamosba. És azt mondta bevisz. Én annyit mondtam, hogy ne taszigáljon, együttműködöm, mivel semmi törvénysértőt nem tettem. Bevitt egy telephelyre, és azt mondta, hogy reggelig ott fog tartani. Közben villamosok nyikorgása hallatszott, és elfogott az a nyomasztó érzés, hogy ki kellene jönni ebből a helyzetből, hogyan menekülhetnék. Közben odajött egy fószer, akit Hitler úrnak szókítottak, úgy is nézett ki mint Hitler, csak sokkal sokkal idősebb volt és mondta, hogy a villamosvezető is nyilatkozta, hogy nem én vagyok a tettes és hogy nagy erőkkel keresik a károkozót.

De továbbra is benntartanak, én meg megint éreztem ezt a szorongást, hogy mennem kellene onnan, most mi lesz.

És hirtelen közben kivágtam magam, megkérdeztem, "Hitler úr, milyen évet írunk?" 1958-at, válaszolta. (Namost ez azért szürreális, mert elvilveb Hitler már ekkor rég nem élt én meg még messze nem születtem meg,) Erre rávágtam, dehát én ****-ben születtem, akkor mit is kereshetnék itt!??? Mi dolgunk lenne nekünk egymással? És felébredtem.

De az álom, mint egy film, megmaradt. Villamos, szorongás, hogy nem mehetek el, fogvatartanak, szigorú hitleri arckifejezés, villamos, szöknék, de nem lehet, majd hirtelen kivágom magam és megkönnyebbülök, ezen járt az agyam egész nap. Nem értettem, mit üzent ez, mit akart jelenteni ez az álom. Tele valószínűtlen baromságokkal. Villamoskerék, nyíl, a villamos jellegzetes zötyögése, fogvatartás, szorongás, szigor, menekülés. Mi ez, mi ez, kérdeztem magamtól sokszor aznap. Majd késődélután felszálltam egy villamosra. Pár megálló múlva felszállt két nő. Egy darabig álltak, majd "jegyeket, bérleteket kéremmel" indítottak. Nálam volt jegy de nem kezeltem. Bamba fejjel odaadtam egy jegyet, majd persze jött a méltatlankodás, hogy nem érvényes, meg a nő olyan stílben beszélt, mint aki nem objektíven csak elmondja, hogy pótdíjat kellene fizetnem, hanem sértett fél volt, mintha személyesen megbántottam volna őt a blicceléssel. Persze adtam a hülyét. De az a szorongás érzés és menekülni akarás volt bennem, mint az álmomban. A nő nézése meg ha hiszitek ha nem, hitleries volt. Esküszöm. Megállt a villamos, beszéltem a nőhöz, majd hirtelen azt mondtam: ugye le tetszik hagyni szállni és egyszerűen leszálltam a villamosról.

Nem vagyok sűrűnk bkv utas, mert nem pesten élek, jegx van nálam, statisztikailag amerre járok, olyan ritka az ellenőr, hogy egy egy rajtakapott bliccelés pótdíja kevesebb, mintha mindig lyukasztanék. A pótdíj nem büntetés hanem kötbér elvileg. Ha már megy a szerelvény, engem is elbír. Így gondolkodom. De utána agyaltam, hogy na most ez mi volt, nem szoktak elkapni, mert messze vagyok, lyukasztok vagy leszállok,mde most elkaptak. De jól kijöttem a dologból. És ekkor villant be. Villamos, elkapnak, szorongás, menekülnék, kivágom magam, szabad vagyok.

Szóval az álom és utána a történtek nagyon szürreálisak voltak.