Álmomban fuldokoltam, ez mit jelent?

A tengerparton álltam a naplementében egy sziklán. Sokáig álltam ott, míg be nem sötétedett. Egy bő törtfehér ruha volt rajtam organzából, és egyre jobban fáztam, de nem mozdultam. Vihar támadt, a Hold valahogy mégis látszott az égen. A Holdat néztem rendületlenül. Villámlott, dörgött, süvített a szél, odalenn hatalmasak voltak a hullámok, hallatszott, ahogy csapkodják a sziklákat, éreztem a sós permetet az arcomon. Hirtelen jött egy hatalmas szélroham, elvesztettem az egyensúlyom, és a tengerbe zuhantam. Egy hatalmas hullám rögtön a sziklának csapott, ami szerintem eltörte pár bordámat, próbáltam egy kiszögellésben megkapaszkodni, de letörtek a körmeim, és visszazuhantam. A jeges víz megbénította elég rövid idő alatt a tagjaimat, szúrtak, elgémberedtek, elnehezedtek, és elkezdtem süllyedni. Torzan láttam magam felett a villámok és a Hold fényét. Muszáj volt levegőt vennem, de tudtam, hogy nem szabad. Nemsoká mégis megtettem, és hideg, sós vízzel telt meg a tüdőm, ami szúrt és égett, már nem csak a bordáim miatt. Egy kis ideig iszonyú kínt éltem át, majd az oxigénhiány miatt szép lassan egyre kábultabb lettem, majd mintha hirtelen "kikapcsoltam" volna. Meghaltam. De nem ébredtem fel, az álmom folytatódott. Már kívülről láttam magamat, először közelről, majd egyre távolabbról, centiről centire, majd méterről méterre távolodtam magamtól, egészen ki a vízből, lebegve, fel a szikláig, majd feljebb, egyre feljebb, ki a jelenetből, ami első pillantásra mintha egy zavaroszöld keretes fekete lyukban történt volna, majd távolodva ez egy szemmé vált, egy szempárrá, egy arccá, majd egy emberré, egy férfivá. Aki egyszerre nézett rám szerelmesen, és haragosan. Megrémített. Hirtelen megragadta a karom, és a falhoz szorított. Ekkor egy hajszálnyi néma könyörgés tűnt fel a tekintetében. Én odahajoltam, hogy az ajkam az ajkához érintsem, mire ellökte magát tőlem. Nekem az undortól vérrel telt meg a szám (??), majd újra szúrni kezdett a mellkasom, mint mikor fuldokoltam. Hirtelen elhomályosodott az arca, én pedig köhögve, sírva/zokogva ébredtem fel. Az orrom pedig vérezni kezdett (bár ez talán nem fontos, volt benne egy seb, gondolom felázott).