16 éves lány vagyok, szeptember-november között 6x (! ) éltem át alvásparalízist. Tegnap tudtam meg, hogy az volt, és most eléggé félek tőle. Meg lehet valahogyan előzni?

Nincs gáz azzal se, aki akinek volt alvásparalízise, és azzal se, akinek nem volt.

Elvileg pedig, ha háton alszol, szinte mozdulatlanul, vagy stresszes vagy, akkor nagyobb az esélye.

Nekem is volt egy időben sok mondhatni, aztán elmúlt. Hallucinálni sose volt alkalmam, bár úgy lett volna, micsoda élmény lett volna. Kellemetlen persze, hogy nem tudok megmozdulni, de vicces azért, hogy a légzésemet tudom szabályozni, illetve a lábamat tudom közben rázni. :D Kívülről biztos mókás lehetne, hogy rázom a lábamat ezerrel, és közben alszok. xD Ez általában ki is szokott zökkenteni, vagy hogy egy jó nagyot lélegzek. Régen még volt, hogy paráztam tőle, de most már tisztában vagyok azzal, hogy mi a legrosszabb dolog ami történhet. Látok valamit ami nincs ott? Nagy cucc, ha senki más nem tud róla nem kerülök diliházba. :D És ha közelebb is jönnek azok a dolgok mondjuk szellemek mit tudnak velem csinálni? :D Ijesztegetnek? Hűha!

A félelmekkel szembe kell nézni, nem pedig futni előlük. Ha megint jön a paralízis, merülj el benne, és légy nyugodt.

Egyébként az alvásparalízissel ha kicsit foglalkozol elsajátítható az asztrálprojekció, ami ugyancsak egy mókás dolog. :D Persze ha a hitvilágodba beleférnek ilyen dolgok, ha nem, és elvből irtózol tőle akkor még nem állasz rá készen, hogy a valóság egy mélyebb szintjén is átlásd a világ működését.

Első vagyok.

Kössz utolsó, hogy megerősíted a véleményemet. Szerintem az a legjobb, amit tehetsz, hogy átadod magad a dolognak. Azzal csak a saját helyzeted könnyíted, ha szórakoztatásként éled meg. Elhiszem, hogy kellemetlen, ha "bámulnak rád a plafonról", de mivel tisztában vagy vele, hogy csak hallucinálsz, akár ezen is lehet szórakozni. Hozzáteszem a rengeteg paralízisem során egyszer sem hallucináltam, így ezt a részét nem érzem át. De amit leírtam, ahhoz tartom magam.

Ha érdekel a az asztrálprojekció ajánlom Robert Bruce könyvét a témával kapcsolatban.

De azért leírnék még valamit ide.

Kísérleteztem a dologgal, és egypárszor beütött a dolog. Álmodtam egy sima álmot majd mikor felébredtem éreztem, hogy valami nem klappol. Hidegséget éreztem, és félelmet. nem úgy, hogy én féltem hanem a levegőben volt valami amitől minden a félelmet árasztotta magából. Kinyitottam a szemem, és a szobámban feküdtem ugye, az ágyamon, és a környezet is a szobám volt, de ahogyan a dolgok festettek az kicsit más volt. Nem voltak színek ahogy szoktak lenni, hanem egy ilyen szőrkés-feketés homályos színe volt mindennek, és minden hullámzott. Mintha a dolgokból folyamatosan szökött volna valami anyag ami önmaga a dolog voltaképp. És mintha a szél is fújt volna, érdekes. Aztán becsuktam a szemem felkívántam kelni, és sötétség majd eltűnt a rideg érzés, és hopp minden normális lett. Ahhoz képest amit ott láttam meseszép a világ amiben élünk. :D Színek, és melegség váó! Azt elmondanám, hogy nem álom volt mert álmában az ember nem tudatos a dolgokra amik körül veszik, csak sodródik a történésekkel, általában. Szóval aztán mikor másodszor is megesett ez velem a szoba egyik sarkában éreztem hogy van valami, és ahogy ráfordítottam a figyelmemet egyre növekedett. Ott egy kicsit betojtam, de bátor voltam és kiáltottam, hogy: Gyere, na gyere! És jött. Aztán elsötétült minden, és felkeltem. Nem voltam készen arra, hogy a félelmemet legyőzzem, és úgy reagáljam le a helyzetet ahogyan kellett volna, szeretettel. Úgyhogy nem is próbálkozok addig megint ilyen dolgokkal míg teles mértékben át nem jár az önzetlen szeretet érzése. Később olvastam, hogy az a hely amibe bepillantást nyertem egy a már évezredek óta ismert dolog/hely volt. A görögök hádésznak hívták, az újkorban meg étersíknak. Állítólag ugye itt vannak egy ideig a holt lelkek, és itt időznek sokáig azon holt lelkek akik nem érdemlik meg, hogy feljebb emelkedjenek, és innen inkarnálnak újra, mert a jó isten igazságos, és ha el is rontod a dolgokat addig kapod a lehetőséget a javításra míg meg nem érsz a boldogságra. Igazából tök jó, hogy meghalhatnak az emberek, mert ugye elfelejthetik a dolgokat ami dolgoktól nem tudnak az emberek továbblépni a sok ganén ami determinálja őket. ^^