Mi van ezekkel a pusztító álmokkal? Lehet valami jelentése?
Már megint olyan álmodtam, ami tele volt pusztulással. Az volt a lényeg, h arra készültem, h felrobbantok valami nagy várost, vagy országot, nem emlékszem pontosan. Tudtam, h nagyon szégyelleni fogom magam és tükörbe nézni se fogok tudni, de közben meg valami nagyot akartam tenni. Elmentünk családdal abba a városba/országba. Lelkendeztem róla, h milyen szép, aztán amikor repülőn ültünk, kinéztem az ablakon, elment mellettünk egy gép, én lefényképeztem (ez a szakmám is amúgy valóságban), és a gép felrobbant, nekiment egy épületnek, ami elkezdte elpusztítani a várost/országot. Én továbbra is áradoztam a városról, hogy mennyire szép, tök jó lehet itt élni, hogy nehogy rájöjjenek, h én tettem. Aztán később már gyanakodtak rám, ráadásul a gépemen volt a bizonyíték, a kép a robbantásról. De amikor megvádoltak, elvicceltem a dolgot és hazudoztam. Aztán egy helyre kerültem, ami kb olyan volt, mint a nyugalom szigete. Kisebb-nagyobb gödrökben pancsikoltak gyerekek, mindenki boldog volt, tovább mentem, ott pedig játszók voltak, egy patak, és a fákból jött a víz, mint valami zuhany, és nagyon tiszta volt, olyan nyugodtság volt az egész helyen. Továbbmentem egy szobába, ahol volt egy lány, és akkor eszembe jutott, h lehet keresni fognak és kopogtattak is, én meg tudtam, h értem jöttek. Lefeküdtem az ágyra, az arcomat eltakartam és mondtam a lánynak, h ne mondja el, h én vagyok az. Jöttek valami terroristák, akik tudták, h én tettem és nem tudom, mit akartak velem, de a lány azt hazudta, nem tudja, hol vagyok. Én meg feküdtem tovább. Aztán jött több titkosszolgálat is, de nem leplezett le. Aztán valami toronyban voltam és tudtam, h jönnek a rosszak, el akartam menekülni, pánik volt, és mindenki a mélybe ugrott, de biztosak voltak benne, h nem lesz bajuk. Én is leugrottam, de mivel sötétbe veszett, nem repültem tovább, hanem egy szinttel lejjebb megálltam, ahol újra csak jöttek a gonoszok. Még volt valami olyan, h mondta a családom, h hatalmasat csalódtak bennem, aztán meg akartam valakit menteni, aki nem hagyta, de nem lett baja. Aztán felébredtem.
Eléggé zavaros, meg hosszú, de na.
Szerintem belsö ellentetekröl szol, ami tipikusan ez a korosztalyra jellemzö:
"valami nagyot akartam tenni"
Szeretnem kitünni, feltünni az emberek között, szinte barmi aron. Ugy erzed, senkinek neznek. A robbanasok az alomban szerintem a magadba elnyomott ellentet, ami olyan nagy, hogy "kirobban". Ellentet a kifele mutatott es a valodi önmagad között.
"nagyon büszke voltam magamra, h tettem valami nagyot, és ez a döntésem eredménye, nagyon jó érzés volt a mellett, h gyötört a lelkiismeretfurdalás"
Büszke voltal, hogy megtetted, ami belülröl jövö hangra hallgattal, aki igazabol vagy. (Nem szo szerint ertendö, hogy ezzel barkinek kart okoztal volna, ez csak jelkepes ertelmü.)
A valosagban valoszinüleg többször szembeszegültel a szülök altal rad kenyszeritett szereppel, kimutatva önmagadat, ezzel kicsit levezetted a benned feszülö energiakat. Nagy ellentet lehet a csaladoddal, ujra es ujra "betelik a pohar", amit mindig egy "robbanas" követ... (?)
"nehogy rájöjjenek, h én tettem"
Takargatni akarod masok elött a szerinted/szerintük negativumokat. Akar vicceket is kitalalsz, vagy meg a hazudni is kepes vagy ennek erdekeben.
"lehet keresni fognak és kopogtattak is, én meg tudtam, h értem jöttek"
"ne mondja el, h én vagyok az."
Felsz töle, hogy meglatjak az igazi enedet. Annyira rejtegetni akarod magadat, hogy meg a titkosszolgalat elöl is... :)))
Masnak, szebbnek (szerinted jobb jellemünek/okosabbnak....stb) akarsz latszani, olyan akarsz lenni, mert azt hiszed, igy nem fogadnak el. Nem a sajat eletedet eled, hanem a rad osztott szerepet.
"a lány azt hazudta, nem tudja, hol vagyok"
Vannak szövetsegeseid, baratod, aki elfogad, megert, akikre szamithatsz, akikben megbizol, ez a lany kepviseli öket almodban.
"toronyban voltam és tudtam, h jönnek a rosszak"
A torony fent van, vagyis Te magason vagy, ahol a jo, az Isteni van, az Isteni eszmeket kepviseled. Itt kiderül, hogy valojaban legbelül tudod, hogy te vagy a "jo", es a többiek a "rosszak"... Hogy amit takargatni akarsz masok elöl, azt el kellene, hogy fogadjak, de ök meg nem kepesek meg ra, ezert erzed ugy, jobb takargatni. Inkabb menekülsz, ami könnyebb ut, mintha kiallnal az igazsagert, magasabb eszmekert, igazi enedert.
"mindenki a mélybe ugrott, de biztosak voltak benne, h nem lesz bajuk"
A jo, a szeretetet sosem hal meg, az örök, nem lesz baja, barmi is törtenjek, megmarad! Akik a melybe ugrottak, ök az a sokasag, akik azokat a magasabb eszmenyeket kepviselik, amiket Te takargatni akarsz magadban, az igazsagot, amivel nem akarsz szembenezni. De az igazsag, szeretet nem hal meg, az örökke el. Szepes Mariatol: "a sötetseget mindig elboritja a feny".
"egy szinttel lejjebb megálltam, ahol újra csak jöttek a gonoszok"
Te azert ugrottal le, mert menekültel az igazsag elöl, amivel nem akarsz szembenezni, de igy csak egy szinttel lejjebb eshettel, vagyis ugyanazok a gonoszok vettek körül. A megoldas: amig nem nezel szembe azzal, aki valojaban vagy, nem allsz ki igazi önmagadert, addig olyan ez, mint a malomkerek: nem lephetsz ki belöle...
"mondta a családom, h hatalmasat csalódtak bennem"
Ez az egyik felelmed, hogy a csaladodnak nem felelsz meg, ha megismernek az igazi önmagadat, ami belül vagy. Fontos a csaladod velemenye neked, ez az elejen a repülögepes utazasbol is kitünik, mivel ök is elkisernek. (Vagy: mivel velük elsz, ezert ök kisernek?)
"meg akartam valakit menteni, aki nem hagyta, de nem lett baja"
Nagyon segitökesz vagy (?), annak is segitessz, aki nem akarja vagy nincs ra igazabol szüksege.
Összesegeben: Nem menekülni, hanem elfogadni erdemes a környezetet es a bennünk levö dolgokat. "Ami kint, az bent, ami fent, az lent." - a Titokbol. Vagyis, ha mi belül megvaltozunk, ez kihat a külvilagra is, megvaltoznak ök vagy megvaltozik a környezetünk.
Segiteni pedig annak segitek, aki keri, akarja. Mert aki nem, annak ez nem segitseg, nem igy eli meg, meg kellemetlen is lehet neki. De a lenyeg, hogy azt az energiat, amivel segitettel, hasznosabbra is fordithatod, aminek ertelme van. (Nem "füstbe ment", mint a nem kert segitseg.)
Ha igaz ez az ellentmondas, vitak a szüleiddel, javasolnam A szavak ablakok es falak c. agykontroll.hu-n megrendelhetö kiadvanyt, ill. az eröszakmentes kommunikacio, a google-ban utananezhetsz.
Ha erdekel egy szerintem profi alomlemezö elemzese, szivesen megadom az elerhetöseget.
Először is köszönöm a részletes válaszodat. Mindenképpen elgondolkodtató, amit írtál. :)
"valami nagyot akartam tenni"
Amit ehhez írtál, azzal teljesen egyetértek. De hát ki ne akarna nagyot tenni? És igen, mostanában tényleg elég sokszor érzem magam "senkinek", de igyekszem rajta változtatni.
"Büszke voltal, hogy megtetted, ami belülröl jövö hangra hallgattal, aki igazabol vagy."
...és ezt jó lenne a való életre is átvinni. :) Amúgy nincsenek nagy ellentétek a családommal, mármint veszekszünk, de ők a legfontosabbak az életemben, de ettől függetlenül tényleg néha szembeszegülök velük...
"Takargatni akarod masok elött a szerinted/szerintük negativumokat. Akar vicceket is kitalalsz, vagy meg a hazudni is kepes vagy ennek erdekeben. "
Hűha, ez meg teljesen így van, mert a valóságban is inkább elviccelem a dolgokat, mintsem igazat mondjak (mert vagy magamat védem, vagy másokat). Csak rá kellene jönni, mik a negatívumok, mert így nem jutok előrébb.
"Felsz töle, hogy meglatjak az igazi enedet..."
Ez is 100%-ban így van persze, de ez ellen azért nagyon nehéz tenni, mert körbe vagyok véve okos, jó jellemű emberekkel, és félek, h ha "nem szerepet játszom", akkor nem fogadnak el. Ez ellen mit lehetne tenni szerinted?
"Vannak szövetsegeseid, baratod, aki elfogad, megert, akikre szamithatsz, akikben megbizol, ez a lany kepviseli öket almodban."
Ezt jó tudni, bár mostanság nem igazán jók a baráti kapcsolataim a távolság miatt is...
"amig nem nezel szembe azzal, aki valojaban vagy, nem allsz ki igazi önmagadert, addig olyan ez, mint a malomkerek: nem lephetsz ki belöle... "
Na jóó, de ez a legnehezebb, mert én magam sem tudom, hogy ki vagyok. És nem tudom, hogy hogyan deríthetném ki, minden bizonytalan és tényleg egyszerűen nem látom át, hogy milyen vagyok.
"Ez az egyik felelmed, hogy a csaladodnak nem felelsz meg, ha megismernek az igazi önmagadat, ami belül vagy. "
Így van, de ha egyszer ők próbálnak jobbá tenni engem, az akaratlanul is azzal jár, h elfojtsam azt, aki vagyok és ne azt mondjam, amit kell/amit akarok.
Köszönöm az ajánlást, utánanézek ezeknek a könyveknek. Amúgy régebben agykontrolloztam, csak az utóbbi időben elhanyagoltam. Még annyi, h hogyan lehet önmagunkat adni, amikor tudjuk, h azzal másokat megbántunk? Meg hogyan lehet egyáltalán ismerni önmagunkat?
Köszönöm még egyszer a válaszodat, igen hasznos volt. :)
Meglepett a talalatok aranya, köszi a visszajelzest! :)
"Csak rá kellene jönni, mik a negatívumok, mert így nem jutok előrébb"
Javaslom, kerdeseket feltenni, jol megfogalmazni es keresni a valaszt, mig megtalalod, mert "az önmagunknak feltett kerdesek valaszra talalnak." (Szepes M) Olvasod valahol megalmodos vagy meg gyakrabban egyszer csak spontan rajössz, hogy ez a valasz, mintegy a-ha elmeny.
"körbe vagyok véve okos, jó jellemű emberekkel, és félek, h ha "nem szerepet játszom", akkor nem fogadnak el. Ez ellen mit lehetne tenni szerinted?"
Mi a legjobb, amit tehetek? Szerintem az okos emberektöl leginkabb tanulni lehet, jo, hogy vannak. :) Ellene tenni - miert kene? Ertem, mire gondolsz: önbizalom temakör. Csak magadat tudod meggyözni, igy nezz, olvass utana, neten is jo dolgok vannak. Esettanulmanyokon is van önbizalom temakör, ott rengeteg ajanlas. Ezenkivül föleg attol nö meg az önbizalmad igazan, ha vannak sajat eredmenyeid. Tehat batran, kitartoan, hogy legyen!
"amig nem nezel szembe azzal, aki valojaban vagy, nem allsz ki igazi önmagadert, addig olyan ez, mint a malomkerek: nem lephetsz ki belöle...
Na jóó, de ez a legnehezebb, mert én magam sem tudom, hogy ki vagyok. És nem tudom, hogy hogyan deríthetném ki, minden bizonytalan és tényleg egyszerűen nem látom át, hogy milyen vagyok."
Aki keres, az talal. Aki ker, annak megadatik. (Ez a Bibliaban is benne van.) Elöbb-utobb, de valamikor mindenkeppen meglesz az eredmenye. Minden pillanatban döntesi lehetöseged van, a kerdes csak, melyik utat valasztod: a kitaposott, de malomkerek-utat vagy az ujat, a valtozassal jarot. (Most ez nagyon elmeleti, amiröl tarsalgunk, remelem, erthetö...)
"Így van, de ha egyszer ők próbálnak jobbá tenni engem, az akaratlanul is azzal jár, h elfojtsam azt, aki vagyok és ne azt mondjam, amit kell/amit akarok."
Szabad akaratuk van nekik es neked is, probalHATnak, ez rendben. A Te reakciod a nem mindegy (mivel csak a sajat eletünkben teremthetünk). A Te döntesed, hogy elfojtod vagy kiallsz magadert. Csak nem mindegy, hogyan. Kerdezted is ("hogyan lehet önmagunkat adni, amikor tudjuk, h azzal másokat megbántunk?"), es pont ebben segitenek az ajanlott könyvek! Jo kerdesek formajaban valaszolni (pl. veszekedes helyett rakerdezni: tenyleg igy gondolod?, ezzel nem mondtal ellent), vagy a "szerintem", velemenyem szerint" formula (igy nem szall veled vitaba, mert ö gondolhatja mashogy). En csak annak törekszem tanacsot adni, aki keri, es inkabb ovatosan, tehat csak javaslom, nem kijelentem.
"Meg hogyan lehet egyáltalán ismerni önmagunkat?"
Az önismeret hosszu ut, nem tudom, hol a vege. :))
Spiritualis, ezo dolgok erdekelnek, en az ujkorklub.hu-t esettanulmanyokat is sokat olvastam, ezen az oldalon is jo dolgok vannak:
Szeretem a regi bölcsessegeket, pszichologia, szoval mindig amit jonak erzek, azt olvasom. :) Szerintem kezdd el, ahol jonak erzed, es csak kövesd, ami belülröl jön, azt olvasd, amit jonak erzel.
Köszönöm a dicseretet, aranyos vagy! :)
Sok sikert!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!