Először álmodtam életemben tornádóval, illetve párhuzamosan. Vajon mit jelenthet? Ilyet még nem igazán álmodtam. Kicsit hosszúra sikeredett.

Elég furát álmodtam az éjjel.Az egyik részében barátokkal, munkatársakkal, családtagokkal jártam egy mezőt, a másik álomban pediglen a víz, tenger volt a fő helyszín ismeretlen emberekkel, furcsa vízi lényekkel.Jah és nem úgy történt, hogy az egyik lefutott és utána következett a másik, hanem hol az egyikben találtam magam, hol a másikban, így az idő alatt történtek ki is estek számomra.Az elsőben jártuk a mezőt, és egyszer csak megláttunk a túl végén egy hatalmas tornádót, semmi félelem érzet nem volt bennem, és csodálattal néztem, felénk vette az irányt, kétségbe esve kerestünk valami menedék félét, és akkor láttunk meg egy kunyhót, kis rozoga, fából készült kunyhót.Beszaladtunk, valaki talált egy pincelejáratot, mindenkit levezettem, hogy ne maradjon ki senki, majd kinézve az ablakon a tornádó nem messze tőlünk eltünt, megszünt létezni.Akkor ébredtem a következő álomban, ahol meg kellett védenem egy lányt.Vagyis ez csak az álom végén derült ki.Már nem emlékszek pontosan, hogy ebben mik történtek, csak annyira, hogy üldözőbe vett minket egy ilyen fura vízi lény.És menekültünk.És egyre többet tudtam meg erről a kislányról.Azután megint a tornádós álomban voltam.A konyhából épp jöttünk kifele nevetve, jól érezve magunkat, amikor feltámadt a szél, és láttuk ahogy földet ér a tornádó tölcsére.Mindenki visszaszaladt a pincébe, én maradtam utoljára.És látom, hogy van a pincében egy vasból készített kisebb tákolmány, ami hasonlított egy űrhajós sisakra, csak ugye nagyobb volt.Abba tuszkoltam be mindenkit, de mivel csak belülről lehetett bezárni, én kint maradtam.Majd megint a következő álomban találtam magam.Egy hotel szobában ülünk és beszélgetek a kislánnyal.És hirtelen emlékképeket láttam. Egy tóról és két kislányról.Nagyon fájt a fejem, majd hirtelen kinyitja valaki az ajtót, és nekünk ismét menekülnünk kell.Következő kép, a másik álom.Próbálok kétségbeesetten kapaszkodni, a többiek végig látják azt amit teszek, ami történik, a ház falai, teteje összeroppan, eltűnik. Én odakötözöm magamat egy vasból készült rugóhoz.Mindenki sír.Én nem félek.Mosolygok.

Következő pillanatban a másik álomban találom magam.A vízi szörny elfogott minket és a kislányt el akarja vinni magával, hogy olyan legyen , mint ő.Hogy Ő nem e világi, hanem hozzájuk tartozik.Ott vagyunk annál a tónál, amit láttam, amire visszaemlékeztem.Arra már sajnos nem emlékszek, hogy miért tettem,de beleugrottam én a tóba, a kislány helyett, és egy sikítást hallottam messziről, majd süllyedtem és süllyedtem a vízben.Majd egy csobbanást hallottam, megnyugvást éreztem.Becsuktam a szemem, mosolyogtam.Majd egy szobában keltem fel, ahol ott voltak a barátaim, a munkatársaim, a családom…És vége lett az álomnak.