Ha rémálmotok van és felkeltek, ti is jót nevettek, mondván a valóság az igazi rémálmunk?

Múltkor is azt álmodtam h üldözött vmi szörny egy tengerben éjszaka de sose tudtam hol van nem láttam. Nagyon realisztikus állom volt. Aztán felkeltem, körbe néztem a trágya panelomba, eszembe jutott hogy vár a borzalmasan melóm amit utálok, a kollégákkal és a főnökkel az élen. Ez a pénz amit keresek kb. vegetálásra elég, nem csak a saját sorsom lomboz le. Az egész, amennyi gyűlölet van az emberekben, pénzért bármire képesek, sok országban gyerekek éheznek meg katonának fogják őket be, háborúk stb. Eltűnt az empátia, a pénz az úr mindenki gyűlölködik tele vannak haraggal. Sztem ez az igazi rémálom, a valóságunk egyén és egész szintjén is. Tanulj gürizz, harácsolj össze minél több pénzt h vehess drága autókat meg a sok hülyeséget. Utazzál mert az olyan menő amikor órákat állsz egy fotóért a sorban 40 fokban de legalább mehet facere meg instára h te ott jártál. Házasodj meg majd vallj el, csinálj gyereket aki majd le se fog *zarni ha belép a tini korba, max ha pénz kell. Aztán megöregszel fizikailag és szellemileg is leépülsz szépen lassan! Tényleg ennyi az élet? A fiatalok még reménykednek de sztem a 90% csalódni fog ebben az egészben. És nem az a bajom h nem keresek sok pénzt, más jól kereső haverjaim is hasonlóan látják, céltalanul élünk csak a fogyasztásnak.