Azt álmodtam, hogy egy barátom elhívott randizni, vajon adhat aggodalomra okot?

Kedves első válaszoló! Remélem nem bánod, ha elárasztalak az információkkal, ha már voltál olyan segítőkész és kommenteltél.

Hát... konkrétan szexre sosem került sor, viszont másra igen. Határozottan nem élveztem, az egész erőltetett volt, féltem neki bevallani, hogy nem vált ki belőlem semmit, a végére pedig teljesen megundorodtam a férfitól (és a férfiak általános mentalitásától), nem, nem a higiéniája miatt. Kifejezetten kerülöm az érintkezést velük, mert a legtöbbjük nagyon kényelmetlen helyzetbe hoz.

A kivételek, nos ők a barátaim. Ez az ukrán fiú... inkább fiatalember, az egyikük (bár nálunk nagyon minimális a fizikai kontaktus). A többi srác, aki megértette, hogy az ég világon semmit nem akarok tőle, ezért vagyunk jó barátok.

Na most ő... egy érdekes teremtés. Kedvelem, mert az otthonomra emlékeztet. Zsivány, nem ilyen kis beszari, mint a legtöbb (német) osztálytársam. Én látnám magunkat úgy, mint a régi magyar barátaimmal, amikor együtt hülyéskedtünk, de hogy megcsókoljam, vagy kézenfogva menjünk? Nem. Soha.

Elég nehéz megmondani, hogy tetszem-e neki. Mint mondtam, érdekes egy teremtés. Nem akarok sztereotipizálni, de (így könnyebb elmagyarázni) olyan igazi kelet-európai. Általában nem mutatja meg az érzelmeit, viszont az apró gesztusaiból ítélve kedvel engem. Emlékszem, egy párszor még arra is rávettem, hogy mosolyogjon.

Nem tesz soha egyetlen megjegyzést sem a külsőmre (az emberek általános reakciója a botránkozás, punk vagyok), nem követi görcsösen a szabályokat, az első pillanattól fogva mindig megkérdez engem, uogy hogyan telt a napom/hétvégém, milyen óráim lesznek aznap.

Sokáig láttam őt az iskolába menet, aztán egyszer valamiért odamentem hozzá. Azóta minden reggel találkozunk, de ez igazán főleg rajta múlott. Ő kezdett el engem kérdezgetni, hogy hogy hívnak, honnan jövök, hány éves vagyok, ilyesmik. Nagyon semleges dolgokról szoktunk beszélgetni, de hálistennek egyre többet mosolyog, eleinte nagyon nem nézett a szemembe, most már azt is.

Ritkán nap közben beszélgetünk az interneten, de ezen kívül semmi. Meg felköszöntött nőnapon, elmesélte, hogy Ukrajnában ez nagyon fontos, nagyra becsült ünnep.

Szóval én ebből főleg azt látom, hogy csak kedvel. Mint a kérdésben is írtam, én nem tudom magunkat együtt elképzelni. Csak ilyen "partners in crime" módon, ahogy nálunk szokás mondani, "vele mennék bűnözni", mert tudom, hogy nem dobna fel.

Neki még nem említettem semmit a szexualitásomról, mint ahogy általában senkinek, akivel barátkozni akarok (nem szeretem nagy dobra verni, de ezt itt fontosnak tartottam megemlíteni, meg egyébként is anonimként tettem ki a kérdést). De olyan már történt, hogy véletlen valamit rosszul mondott és ugrattam vele "Ó igen, a feleségeddel? Ejha [a srác neve] te aztán nagy májer vagy, tizenhat évesen feleséggel!"

Mivel kinevetett és annyit mondott, hogy nem, gondolom nincs senkije. Vagy csak nem kötötte az orromra, ahogy én sem az övére.

Na akkor, kedves kommentelők, egy pár dolgot hadd meséljek még.

Kedves hatos, a lányokról nem írtam semmit, de igen, csókoltam már lányt. És igen, egyértelműen különbséget fedeztem fel a kettő között. Gondoltam nem kell senkinek bizonygatnom, hogy vonzódom a nőkhöz, térden állva esedezem bocsánatotokért (remélem érzitek a vitriolt), amiért nem kezdtem el ömlengeni. Igen, udvaroltam már lánynak, igen, randiztam már lánnyal, igen csókoltam már lányt és mind-mind tetszett.

Kedves nyolcas, az a gusztustalan benne, ahogy kifejezed magad: a kérdés nem a faszra vágyásról, hanem egy randiról szólt (jelenleg határozottan NEM érzem úgy, hogy bárkinek is a farkára vágynék). Ettől függetlenül TELJESEN normális, hogy valaki tiniként még keresi önmagát és soha nem állítottam, hogy örökké ezzel a stílussal, ezzel a véleménnyel és ezzel a mindennel fogok maradni (lásd: a szexualitás az egy fluid dolog, unalmas lenne az élet, ha mindig mindent előre tudnánk).

Utolsó, a cigaretta nem központi eleme a kérdésnek, nem tudom, te hol, vagy mikor nőttél fel, de elég régóta nem probléma senkinek, hogy kiskorú létére legyen cigije/fűje, akár keményebbje. Nem egy jointot rántottam el suli előtt, hanem egyetlen árva szál cigit. Az senkinek ne szúrja már a szemét. Ha meg mégis, az az ő baja, én nyugodtan élek. Igen, tudják. Nálunk nem szokás titkolózni.

Nem az a kérdés egyébként, hogy vonzódom e a nőkhöz. Abban egészen biztos vagyok. Hanem az, hogy a fériakkal mi a helyzet. Mint mondtam, főleg barátként tudom magam mellé elképzelni. De olyat, hogy megcsókolni, lefeküdni vele... nem.

Nekem egyébként is hiányzik az ölelés, mivel főleg így fejezem ki a szeretetemet, hajlamos vagyok egy-egy ölelést, vagy más apró érintést túlmisztifikálni. Szexuálisan nem érzem, hogy úgy vonzana, mint mondjuk egy nő.