Érezted más is már ébren, hogy magával viszi az álom valahová?

Minden olyan távoli és ködös. Sűrű fátyolon keresztül szűrődik a tudatomba annak a maradéka, amit a valóságnak nevezett érzékletek együtteséből felfogni képes vagyok. Lehet, hogy nem is élek, vagy nincs is élet. Nem tudom. Minden olyan bizonytalan most. Vajon hagyok nyomot? Csak úszik a tudatom a sötétségben, ami befogad. Nem érzek semmit biztosan. Semmi sem valódi és a valódi jelentését sem tudom. Próbálom írásba foglalni ezt az érzést, de nem könnyű. Én vagyok könnyű. Nem vagyok semmivel kölcsönhatásban. Elképesztőnek mondanám, ha használhatnám ezt a szót, de nem használhatom. Minden és semmi. Sötét és fény. Anyag és lélek. Távol és közel. Mint egy álom. Egy nagyon szürreális álom. A nem létező álma a létről.