A mentősökre/tűzoltókra mennyire jellemző, hogy éjjelenként rémálmaik vannak?

A bátyám ezért hagyta abba a mentős pályafutását mert igaz sofőr volt de sokszor olyan brutális esetekhez kellett menniük amihez nagyon erős gyomor kellett kb. Látott ő már leszakadt végtagokat, belső szerveket. Nála az vágta ki a biztosítékot amikor egy motorbalesethez kaptak riasztást és arra mentek ki hogy az ember ketté volt szakadva amikor belerohant egy autóba és bizony az ember felső testét az autóból szedték ki, a másik része pedig a motorháztetőn volt. Azt tudni kell hogy az autó akkor az útszélén állt kb az árokban mert műszaki hiba miatt hagyták ott és nem ült benne senki. Az autó is szabályosan volt odatéve nem lógott bele az útba semmi, a motoros volt szabálytalan, de lényegtelen is ez.

Aztán volt olyan is amikor egy lakástűzhöz mentek ki éjjel, és egy fiatal nőt láttak el aki súlyosan meg is égett az arca fele teljesen megégett, a haja nagyon nagy része szó szerint leégett a fejéről, illetve a felső teste, a ruhája is ráégett. A hölgy túl élte, annyira megviselte ez a bátyámat főleg hogy ismerte is látásból hogy akkor amint bevezetett a kórházba akkor közölte hogy ő befejezte ezt a gyomra nem bírja befogadni, rosszul is lett aminek az lett a vége hogy őt is befektették 3 napra. Akkor értették meg a főnökei is hogy eddig bírta, de nem engedték el hanem felajánlottak neki egy betegszállítói állást igaz hogy kevesebb pénzért, de azt szívesebben csinálja hogy betegeket visz kórházba és onnan haza stb... Ő megmondta hogy ő többet nem akar baleseteket látni. Igaz figyelmeztették hogy mi fog rávárni mielőtt elkezdte a mentős pályafutását, de akkor szembesült ezzel amikor átélte ezt az egészet.

Nagyon erős mentális stressznek vannak kitéve, nem véletlenül van pszichológiai szűrés, illetve folyamatos monitoring a vezetők részéről.

Egyénfüggő egyébként. A legszörnyűbb nem önmagában a roncsolódott test hanem az emberi történetek amik hozzá kapcsolódnak, amikor meg kell mondanod a családnak, hogy a szerettüket már nem lehetett visszahozni. Olyankor egy-egy arc, tekintet napokig tud kísérteni, főleg ha valakire emlékeztet vagy a hozzátartozó, vagy az elhunyt részéről.

Sajnos ez egy ilyen munka, s nem is fizetik meg :(

a vonat, autó gázolás, motoros baleset, vagyis leszakadt testrészek stb nem zavar.

ami néha eszembe jut az egy huszonéves lány aki felakasztotta magát, előtte az asztalon egy ultrahang kép volt kitéve egy babáról.

de rémálmom sose volt. igazából ez is csak egy munka, amit el kell végezni.

Rémálom nincs, van egy sajátos módszer, amivel ezt lehet kezelni.

Én is láttam trancsírozott testet, 2 hete rohadó hullát a lakásban, ahvá ajtónyitásra mentünk stb.

Én mindig azt nézem hogy szakmailag tegyem a dolgomat és ne vonódjak be érzelmileg.

Egy tűzoltó.

Én ugyan sem mentős, sem tűzoltós vagyok, de egy olyan helyen élek, ahol ezek sajnos mindennapiak.

Átlagosan napi 20 ember ölnek meg a városban, ahol élek, így elkerülhetetlen, hogy én is lássak az esetekből párat. Amikor ideköltöztem nagyon megviseltek ezek, pár percig csak ott ültem és gondolkoztam, hogy lehet inkább haza kéne mennem. Mostanra azért már megszoktam, amennyire meglehet ezeket szokni.

A legdurvább eddigi eset amit láttam: egy idősebb férfi leszúrt machetával egy kb. 18 éves fiút. Két napig ezt a pillanatot láttam folyamatosan amikor becsuktam a szememet.