Mit jelent az, ha a szobámban esik az eső? (a plafonon keresztül)

„Mindenki álmodik” — írja a The World Book Encyclopedia (1984, 5. köt., 279. o.). „ A legtöbb felnőtt a nyolcórás alvása során mintegy 100 percen át álmodik.” Az álom tehát szervezetünk normális tevékenysége.

A Harvard Egyetem Orvostudományi Karának munkatársa, dr. Allan Hobson kijelentette: „Ezek félreérthető ingerek, amelyeket a kezelést végző személy a maga módján sokféleképpen értelmezhet. Az álmok jelentőségét azonban az álmodó szemléletmódja, s nem az álom tartalma határozza meg.” A The New York Times tudományos rovatában megjelent közlemény a továbbiakban ezt írja: „ Azokban az iskolákban, ahol az álmoknak nagy jelentőséget tulajdonítanak, többféle módszert alkalmaznak az álmok lélektani értelmének megfejtéséhez, és mindezek más-más elméleti felfogást tükröznek vissza. Egy freudista más módon értelmezi az álmokat, mint Jung irányzatának a képviselői, és ismét másként az alaklélektan szakembere . . . Az idegrendszerrel foglalkozó tudósok viszont már azt a nézetet is hevesen támadják, hogy egyáltalán van lélektani értelmük az álmoknak”

Az ébrenlét óráiban öt érzékszervünk állandóan információkat és képeket közvetít az agynak, de az alvás során nem ez a helyzet. Az agy önmagában is alkot képeket, mindenféle külső, az érzékszervektől jövő adatbevitel nélkül. Ezért, amit az álmainkban látunk, és a tettek, amelyeket ezek folyamán tapasztalunk, időnként hasonlóak a hallucinációhoz. Lehetővé teszik, hogy olyan dolgokat tegyünk, amelyek áthágják a természeti törvényeket: például repüljünk, mint Peter Pan, vagy lezuhanjunk egy szikláról sérülés nélkül. Az idő is eltorzulhat, úgyhogy a múlt olyannak tűnhet, mintha jelen lenne. Vagy ha megpróbálunk elfutni, úgy tűnik, nem tudjuk irányítani a mozgásunkat — a lábunk nem akar engedelmeskedni. Azok az erőteljes hatások és élmények, amelyek az ébrenlét óráiban érnek bennünket, természetesen befolyásolják az álmainkatAzok a mindennapos dolgok is felszínre jöhetnek az álmainkban, amelyek elalváskor vannak az elménkben.Néha, amikor megpróbálunk megoldani egy problémát, akkor jut eszünkbe a megoldás, amikor alszunk. Ez talán azt tükrözi, hogy nem csak álomból áll az alvás. Egy része gondolkodás.

Az álmokról és az agyunkról szóló egyik könyv megjegyzi: „ Alvás közben nem az álmodás a legáltalánosabb elmebeli tevékenység, hanem a gondolkodás. Az alvás közbeni gondolkodás nem furcsa, és nem velejárója az érzékcsalódás. Általában mindennapos dolgokkal, gyakran a tegnap vagy a holnap életszerű eseményeivel foglalkozik, és rendszerint hétköznapi, alkotásképtelen és ismétlődő.”

Néhányan úgy érzik, hogy álmuk témái különleges üzenetet hordoznak számukra. Annak érdekében, hogy megfejtsék az álmokat, jegyzetfüzetet tartanak az ágyuk mellett, hogy lejegyezhessék őket, amikor felébrednek. Az olyan könyvek hasznát tekintve, amelyek megpróbálják megadni az álombeli szimbólumok jelentését, Ann Faraday The Dream Game című könyve ezt mondja: „ Az olyan álmoskönyvek, amelyekben utánanézhetsz az álmok témái és szimbólumai jelentésének, egytől egyig hasznavehetetlenek, akár hagyományosak, akár néhány modern, pszichológiai elméleten alapulnak.”

Mivel úgy tűnik, hogy az álmok főként az agyban keletkeznek, nem ésszerű azt gondolni, hogy különleges üzenetük van számunkra. Úgy kell tekintenünk ezeket, mint az agy egyik normális funkcióját, amely segít egészségesen tartani azt.