Miért volt valóságszerű az álmom?
A papám lassan 11 éve, hogy elhunyt, de nagyon emlékszem még rá. Nagyon közel álltam hozzá, amikor elhunyt mindössze 5 éves voltam, de emlékszem mindenre, amit vele csináltam. Amikor meghalt, emlékszem, hogy az oviból anya hozott haza és nagyon sírtam. A temetésére is emlékszem. Sokszor szoktam még ma is sírni miatta, pedig már 16 éves vagyok. Viszont érdekes módon azt nem tudtam, hogy mikor született a papám.
Na, de rátérek az álmomra:
Azt álmodtam, hogy 23 évesen édesapámmal elmentem tetoválást csináltatni a párom édesanyjához. (A 23-as szám a szerencseszámom, közel áll hozzám; apukám is nagyon fontos számomra; és a párom anyukája valóban tetoválóművész, és már régóta tervezek majd a 18. születésnapomra egy tetoválást csináltatni az oldalamra, de még nem tudom milyen legyen). Bementünk, ahol el is kezdtek tetoválni egy számsort rám, ami az volt, hogy 1933.07.01. Eközben megérkezett be a boltba a párom nagymamája, aki már szintén elhunyt. (Soha nem találkoztam vele és képet sem láttam róla). És amikor a tetoválás készen lett, akkor a mamával kimentem sétálni az udvarra, ahol kiderült, egy orosz határ volt, ahol egy iskola is állt, majd bementünk és mondta nekem, hogy az oroszok itt nem szeretnek minket. Aztán még annyit mondott, hogy a párom nagyon szeret engem és becsüljem meg.
Majd felébredtem, de nagyon kellemesen, nem riadtan, hanem ilyen szívmelengetően, jó érzéssel. Kimentem a szüleimhez és kerdeztem apától, hogy mikor született a papa és rávágta, hogy 1933.07.01.-én, akkor kicsit meghökkentem, aztán délután találkoztam a párommal és kértem, hogy mutasson egy képet az elhunyt nagymamáról és ugyanaz a nő volt az álmomban.
Ez mégis mit akar jelenti? Üzenni akartak nekem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!