Miért nem látom a vonzás törvénye működését?

"Csak azt nem tudom, kedves 31-es, hogy te mitől vagy olyan okos, hogy ennyire tudod, hogy én "elfogult, szilárd véleménnyel" tettem fel a kérdést."

Onnan tudom, hogy az írásaidból világosan kiderül, hogy te nem hiszel benne, tehát van véleményed a dologról, mégpedig, hogy nem működik. (Ami persze nem baj.)

"Te meg abba a táborba tartozol, amelyik a neki nem tetsző kérdés alapján már egyből mindent tud a kérdező életútjáról, magánéletéről, végzettségéről, hangulatáról stb."

Semmit sem tudok sem az életutadról, sem a magánéletedről, sem a végzettségedről, sem a hangulatodról, ennek megfelelően nem is tettem semmiféle megjegyzést sem az életutadra, sem a magánéletedre, sem a végzettségedre, sem a hangulatodra. :) Annyi megjegyzést tettem csak, hogy úgy látom az eddigiekből (tévedés joga fenntartva), hogy neked már megvan a véleményed a vonzás törvényéről. :)

"Továbbá várom tőled a pozitív példákat a vonzásra."

Nincsenek példáim, mivel mint írtam (azt hiszem, többször is említettem), hogy én nem alkalmazom ezt a módszert, ezért se pro, se kontra nem tudok róla nyilatkozni, csak mint kívülálló, semleges szemlélődő próbálom magát az elvet megvizsgálni, hogy vajon min alapszik, hogyan működhet, ha lehetséges egyáltalán. És főleg érzelmileg igyekszem nem kötődni egyik oldal véleményéhez sem, ebből adódik sokszor, hogy mindkét oldal nekem esik, én meg két szék közt a pad alá. :) Nem baj, ez a sorsa a függetleneknek.

"Hányadik vagy a magyar milliárdosok listáján?"

Sehányadik, még ha hinnék benne és alkalmaznám is a vonzás törvényét, akkor sem milliárdokat akarnék bevonzani, de érdekes, hogy mindenkinek rögtön ez jut az eszébe.

"te meg szerintem lassan leállhatsz az okoskodással, ugyanis sikerült ellentmondásba kerülnöd magaddal - ez a sorsa az álfüggetleneknek."

SZÁMOMRA világosnak tűnt, hogy nem hiszel benne. Azért írtam oda az udvariasság kedvéért, hogy tévedés joga fenntartva, mert itt ájvékoltál, hogy más ugyan nem láthat bele a gondolataidba. :D

"ugyanis akit érdekel a téma, az nyilvánvalóan próbálta is,"

Nem! Engem nagyon érdekelnek pl a drogok is, hogy miként működnek, hogyan tudnak hatni az emberi érzékelésre, mégsem próbáltam soha egyet sem, és nem is áll szándékomban. Ugyanígy vagyok a bevonzással is.

"és azzal a demagóg hülyeséggel meg ne fárasszál engem, hogy neked nem kell a pénz. Nevetséges."

Szövegértelmezés! :) Ez valóban nevetséges lenne, de ki írt ilyet? Nem írtam egy szóval sem, hogy nem kell a pénz. Valamennyire szükség van, de nem millárdokra, márpedig te a magyar milliárdosok listájáról kérdeztél. Bőségben pedig mindenki szívesen élne, csak az relatív, hogy kinek mi számít bőségnek.

" Nem attól leszel szánalmas, hogy elismered a kudarcot."

Ez így van, egyetértünk! :DD

"Próbáltad, nem sikerült, de azért szeretnél hinni benne, ennyi."

Nem próbáltam, ez tény, ennyi. Te viszont: próbáltad, nem sikerült, ezért frusztrált lettél, ennyi.

Próbáld már a vitákat nem egy gyermeteg harcnak felfogni, hanem annak amik: vitáknak.

"És ugyan mi tart vissza attól, hogy megpróbáld bevonzani azt, amit akarsz?"

Az, hogy először vizsgálódom, elviekben járom körül a témát, utána térek rá a gyakorlatra, ha sor kerül rá, persze vannak kivételes esetek, amikor fordítva van. :) Hál' istennek, komolyabb problémám nincs, hogy kétségbeesetten kapaszkodjak titkos (vagyis már nem titkos) módszerekbe, viszont szívesen filózom rajtuk, szigorúan függetlenekkel és függetlenként (nem pedig álfüggetlenként). :)

"Egyébként hallottál már arról a retorikai alakzatról, hogy túlzás? Illetve szemléltetés, példázat, ilyesmik megvannak?"

Igen, megvannak. :) Továbbra is tartom, hogy ami anyagi javaim vannak, azokkal elégedett vagyok, többre nincs szükségem, már csak elvből is tömegközlekedéssel járok, és nem hordok márkás ruhákat, stb. (Persze van, akinek indokolt a jó kocsi, ha sokat kell utaznia, nehogy valaki magára vegye.)

"De mellékes, mert úgyis bekamuzod, hogy te semmit nem próbálsz meg bevonzani, mert érdekel a téma, csak mégsem annyira, hogy kipróbáld."

Valóban, annyira nem érdekel, csak egy bizonyos szintig. Van, ami meg jobban érdekel, abba meg jobban beleásom magam, és kipróbálom. Hol itt a probléma? :) Egyébként ahhoz képest, hogy felháborodtál azon, hogy feltételezek rólad bármit is (itt: hogy nem hiszel a módszerben), te simán meghazudtolsz. "Bekamuzom?" Hmm... Nem baj, az igazság az igazság, bárki bármit mond. Mint ahogy említettem a drogokhoz való hozzáállásomat is, pedig sose próbálnám, biztos csak elkerülte a figyelmedet.

"Én ezt sose fogtam fel vitának, te sikertelen, de makacs vonzóként téped itt a szád elég régóta, mert nem tetszik, hogy vannak, akik kételkednek, és esetleg még be kéne látnod, hogy hiába erőlködsz, sose fogsz bevonzani semmit."

A projekció díszes példája. :D Ilyen attitűddel ne csodálkozz, ha "csomószor tök bizakodó, lelkes, optimista vagy, mégsem eredményes". Tudod mit, most fordítok 180 fokot a dolgon, csak nehogy ezt is "szájtépésnek" vedd: kívánok neked egy boldog életet, és hogy sikerüljenek az eltervezett dolgaid (amennyiben a mögöttes szándék tiszta, és másnak nem ártasz vele)! A kételkedés pedig jó dolog! (Csak nem azonos a tagadással.) Szép napot, és nyugi! :)