Mi a véleményetek a pincérekről/felszolgálókról? És a munkájukról?

Milyen szempontból?

Most általánosítani kellene, vagy mi a fene?

Vagy szerinted nincs rájuk szükség, hanem álljunk sorban a tálcákkal?

Tényleg nem értem a kérdést.

Ez pont olyan kérdés, mintha az kérdeznéd, hogy mi a véleményetek a II. emeleti lakókról, vagy azokról, akiknek tömve van a bal alsó hatos foguk.

Mit szeretnél tudni?

#4

Nehogy már a gyk publikuma legyen neked a mérvadó, akik 0-24-ben tolják ott a hülyeségeiket, mert annyira ráérnek.

A 15 éves "életművészek", a munkanélküliek, unatkozó kismamák, hereverő mamakedvencek.

Aki életében 5 percet is dolgozott, az tudja, hogy mi a munka és nem minősíti le a másikét, aki tisztességgel végzi a dolgát!

Én pl. örülök, hogy vannak pincérek!:)

A vendèglátó technikus mellett a pincér szakmát választottam 2. kötelezőként, nagyon utáltam! Szerencsére fél év gyakorlat után el tudtam intézni, hogy a másik felet cukrászdában töltsem le.

Minden elismerésem a pincéreké (legalábbis a normális fajtáé)! Marha nagy türelem kell hozzá és rengeteg mindent kell tudni! Én képtelen lennék rá, nem nekem való az emberekkel való munka...

Én 6 évet vendéglátóztam, így mind kívülről, mind belülről a következő a meglátásom:

Nagyon nem mindegy hol dolgozik az illető.

A flancos helyeken nem feltétlen fizetnek többet, de sokkal több fura szabály van, az egyenruha is szigorúbb, és a vendégek fenekét is csontig kell...

A legjobban a 30 körüli párokat és az üzleti ebédeket szerettem, ők udvariasak, nem szeretnének 3 különböző ételt eggyé kovácsolni és nem akarnak a menü áraiból alkudni. Nagy részük dolgozott vendéglátásban vagy valami egyéb customer service helyen, szóval vágják hogy nem én vagyok itt az atyaúristen, és hogy mire van ráhatásom és mire nincs.

Aki a 45+ éves kor körüli népréteget szolgálja ki, azoknak minden elismerésem. Az átlag ilyen korú vendég gyakran hisztis, hülye kérései vannak amiért aztán az egész konyha utálni fogja a pincért, zsugori és mindent megtesz hogy ne kelljen fizetnie. (Hülye kérés mint pl. mért nem lehet azt a kb öt centis steak-et 3 perc alatt well done-ra sütni, vagy miért nem lehet 120 fokra melegíteni a tejeskávét...fizika törvényei a vendéglátásban is érvényesek)

A csecsemők a másik rémálom. Komolyan, én szedetnék 1000 ft babadíjat. Rendelnek a kölöknek valami olcsó cuccot, amit 3 méteres körzetben szétköp, belegyúr mindenbe. Ordít mint a fába szorult féreg, mert unatkozik, nem akar leülni, huszadszorra rakja be neki anyu azt az istenverte baby shark videót max hangerőn, nekem meg három asztalom fordul ki rendelés nélkül.

Az öt év fölötti gyerekek rendesek, meg tudják is értékelni az éttermet. Én ez alatt az életkor alatt nem vinnék gyereket étterembe, mert tök fölösleges.

A legjobb munkaadó általában a közepes méretű cég, itt vár a tulaj csak látogatni jár, de még nincs 26 darab aktatologató aki megnehezítheti az életet.

A kis cégeknél a főnök állandóan ott van, figyeli hogy melyik pohár hány centire van az asztal szélétől, bepárásodott-e az ablak, stb. Sok esetben pitiáner dolgokon feszülnek be, de az átlag vendég ezeket észre sem veszi, nekik szvsz sokkal fontosabb, hogy jó légkör legyen, meg jó kaja.

A multiknál meg van egy csomó dolog amit az egyszeri balfac bénázása miatt vettek be a szabálykönyvbe, de a gyakorlatban tök életképtelen és kifejezetten hátráltatja a napi munkát. Szólni lehet, de változás több évbe telhet, addig szenvedni kell.

Pincérnőket nagyon sok szexuális zaklatás éri, és este hazamenni is későn szoktak, szóval eléggé veszélyes.

Fizikailag nagyon megterhelő, több tíz órát állni kell, és nem kétszer égett le a bőr mind a tíz ujjamról. Mostanra kb hőálló. Volt hogy otthon puszta kézzel fogtam meg a tepsit és a párom csak nézett, hogy né má, azbesztoszból van a csaj.

Szal ja, kemény meló.