Erről mit gondoltok?

Én ha soknak találom a azámlát, azonnal megnézem és helyben reklamálok. Nem egyszer fordult már elő ilyen vásárláskor. Ha otthon vettem észre, benyelem a veszteséget. Utólag bebizonyítani, hogy tényleg annyi volt-e az annyi nem könnyű.

Én is vendéglátóztam, de elegem lett a sok filléreskedő emberből. A seggüket ki kellett nyalni " mert a vendégnek, mindíg igaza van". De egy fillér borravalót nem adtak volna. Ez főként a felkapszkodott újgazdagokra volt jellemző.

Az unokahúgom férje felszolgáló egy belvárosi étteremben. Nem rég mesélte szegény, hogy most a külföldi fiatalok szoktak rá nagyon, hogy fizetés nélkül távoznak. A tulaj ezt meg benyeli, mert nem tud velük mit kezdeni. Szegény felszolálók meg 16 órákat talpalnak sokszor a semmiért, mert a fizetésük a borravalóból van.

Undorító némelyik ember. Az eladót, felszolgálót semmibe nézi.

Persze van ellen példa is.

Érdekes dolog ez. Ha ez a kérdés attól a pártól jött volna, mindenki azt írta volna, hogy le kell húzni a neten ha van rá lehetőség, google-ben lepontozni, felhívni az üzletvezetőt, a panaszkönyvbe beírni és feljelenteni őket. 100%, hogy ez történt volna. Most te vagy ennek áldozata, így hirtelen mindenki nagyon humánus és együtt érző.

Egy pillanatig ne higgy az embereknek!

Ez a stílus, ami ma annyira elterjedt, hogy mindennek nekirontunk a lehető legembertelenebb módon, ez javarészt az internetes kommunikációnak köszönhető. Hisz itt bárki mondhat, írhat bármit, nem kell számolni azzal, hogy bárkinek is a szemébe kell nézni. Ez egy olyan lehetőséget nyújt konfrontálódásra, hogy abba addig állunk csak benne, amíg akarunk, s az ami leginkább befolyásolhat minket abban, hogy milyen stílust engedünk meg magunknak az itt nincs, nincs mögötte arc, test, ember. Csak szavak... olyan szavak, amik sosem hagynák el a szánkat ha szemtől-szemben állunk egymással.

Ők sem mertek eléd állni... Sunyi módon a hátad mögött.

Dehogy jön rátok a nav! Ne parázz ezen. Gondolom én a főnököd bevallotta, hogy hiba történt, felajánlotta, hogy ezt téríti és elnézést kért. Ennek írásos nyoma van, ha nem fogadják el, az az Ő bajuk. Én is sokszor elszámoltam már magamat, előfordul. Mindenki navval kezd el fenyegetőzni (egyrészt ebben a szituban közük nincs hozzá), a valóság az, hogy a törvényeink olyanok, hogy a fogyasztónak kb. semmihez sincs joga a fogyasztáson kívül, ennek már voltam áldozata párszor.

Szar helyzet biztos, mert alaptalan vád ért, de próbáld túltenni magad rajta. Egy felszolgáló annyi hülyével találkozik legalább, mint egy orvos vagy egy pap. Nehéz üzem.