Egy adag köret hasáb hány gramm lehet az éttermekbe?

9-es!

Ne hagyjuk a konyhai elszámolást, mert a szakmát nem lehet megkerülni, ha szakmai dolgokról van szó!

Minden más csak okoskodás, meg kontárkodás!

Ha megkérdezel egy pincért, hány dekás húsokkal dolgoznak, és azt mondja 18, akkor igen, az a nyersre vonatkozik, mert függ az adott technológiától, és a hús minőségétől is, hogy mennyi lesz a vesztesége, így a végeredmény lehet 11 deka is, meg 13 is.

És igen, ennyi lesz a tányérodon!

És igen, a fogyasztóvédelmet pontosan hogy a konyhai elszámolás érdekli!

Mivel hogy ők is értik a dolgukat.

A következő módon történik, (és itt szintén megkerülhetetlen a konyhai elszámolás)

Minden egyes forgalmazott ételre kell egy 10 adagos kalkuláció.

Ebben minden , az ételhez felhasznált alapanyag mennyisége fel van tüntetve, hangsúlyozom, evidens módon nyersen, más módon az ég világon semmi értelme, mert a veszteség, az víz.

Ebből, kiszámolható 1 adag tömege is, meg egy szelet hús tömege is, annak függvényében, hogy a fogyasztóvédelem hajszál pontosan tisztában van a sütési veszteség százalékos arányaival, vagy adott esetben egy alapanyag (tészta, rizs) megdagadásával!

Fel tudjuk fogni ugye a folyamatot, hogy a fogyasztóvédelem a fogyasztót védi. Tehát ha a vendég 1 kiló húsért fizet, akkor nekem 1 kiló húst kell megvennem a boltban, és abból kell ételt készítenem.

Hogy azt médium rare-re hagyom, és megmarad belőle 80 deka, vagy a lelkét is kiszikkasztom, és csak 55 deka marad belőle, az a vendég döntése, hogy kéri, én a magam részéről elkészítettem neki az 1 kg húst. És a vendég is megkap minden értékes dolgot, ami összetételben, és pénzben értéket képvisel, hiszen ahogy más sokszor elmondtam, a veszteség az pénzben értéktelen víz.

De ilyen esetekben a fogyasztóvédelem is csak egy tól-ig határértékkel dolgozik, mert lehetetlen a kész termékből kitalálni, mennyi lehetett hajszál pontosan, nyersen.

Ahogy mondtam, ez sokmindentől függ, ha lemérnek egy elkészült steak-et, és az 12 deka, abból nem fogják túl precízen belőni, hogy az vajon 20 deka volt, vagy 18.

És ha a vendég nem egy fogyatékos barom, akkor neki is az a lényeg, hogy nyersen mennyi volt, mert ugyan mi a feléért lenne bármi más a lényeg??? Egyetlen dolog se indokolja, hogy ez bárkit is érdekeljen.

Ezért szokott a fogyasztóvédelem ilyen esetekben bemenni a konyhára, mivel szinte kivétel nélkül előre vannak szeletelve (legalább néhány adag) a húsokból, és azokat méri le. Mivel nincs más mód , amivel precízen lehetne mérni.

Nem véletlenül mondtam, hogy se elszámolásban, se kalóriabevitelben se más tekintetben nincs jelentősége, és abszolút mértékben szakmaiatlan (rendhagyó, kikísérletezett eseteket kivéve) a kész terméket mérni.

Van olyan rizs, ami 1,8-szoros vizet vesz fel, van ami 2,2-szorosat.

Így a végeredmény az eredeti tömeg 280-320 %-a.

A te logikáddal a vendégnek a 320%-ot kéne megfizetni a 300, vagy 280 , vagy akár a nyersen mért 100% helyett. Pedig a többi tömeg az csak víz! Ugyanúgy 8-10 deka rizst tartalmaz az összes verzió, és ez a lényeg!

10-es!

Ez nettó hülyeség! XD

Szokástól függően valamelyik halra fejjel együtt van kikalkulálva az ár, valamelyikre fej nélkül.

Egy balatoni süllőt fejjel együtt szokás megsütni, egy hekket meg fej nélkül.

Nem lehet valaki annyira buta, hogy azt hiszi, hogy ha fej nélkül árulnák a süllőt, akkor nem lenne az 1 dekára vonatkozó ára pont annyival drágább, hogy végeredményként pont ugyanaz a hasznon jöjjön ki, mint ha fejjel lenne megsütve...

...Ja, de. Sajnos ezek szerint lehet valaki ennyire is buta. :/

11-es, nesze!

A meghekkelt csuka

"Nem vagyok biológus vagy horgász, de annyit tudok a csukáról, amennyit átlagembernek ismernie kell. A csuka ragadozó, fehér, kemény húsa van, viszonylag szálkás. A 30-40 centis példányok gerincoszlopa finomabb, kisebb csontozatú, mint például a pontyé.

Mindezt azért említem, mert az a gyanúm, hogy a balatoni halsütők nem ismerik a halat. Hévízen, az autóbusz-pályaudvar mellett remek halsütő van. A tábláján ez áll: „Csuka 48 Ft/kg.” Más hal nincs. Körülbelül 35 centis halat vásároltam. A fej „természetesen” hiányzott. Nem érdekes, ha süllőt vagy keszeget vettem azelőtt a Balaton-parton, a fej mindig rajta maradt, mondván, nyomjon többet az a hal.

- Ez csuka? – kérdeztem, miután kiderült, hogy nincs szálka a halban.

- Az – válaszolta az eladónő.

Volt ebben valami következetesség, mert 3 óra múlva a kiírás szerint hasonló csukával találkoztam Badacsonyban, ahogy a sorompón túlléptem, balra a halsütőnél. Az ára azonban már 55 forint volt. Ugyanaz a halfajta! Érdekessége: masszív, fehér, erős csontozatú gerinc. Inkább a süllőhöz hasonlított, mint a csukához. Este Balatonfüreden a halászcsárdával szemben, a halsütőnél találkoztam „ugyanazzal” a csukával. A 35 év körüli, kissé kopaszodó ember őszintén elismerte: „Uram, ez szálka nélküli tengeri hal ezért 42 forint.”

[link]

Őőőőő.... 11-es vagyok, igen, mit parancsolsz? :D

A cikk épp arról szól, hogy miért van nekem igazam.

Pont azért alakult ki az a szokás, hogy halakon, vadakon rajtahagynak ismertető jegyeket, (halon a fejét, vad szárnyasokon a lábát) hogy könnyen azonosítható legyen, és ne lehessen átb@szni a vendéget!

Nem azért, hogy többet nyomjon a mérlegen, mert ahogy elmondtam, az árképzés a végső haszonkulcs visszaszámolásából történik.

Értsd:

Egy csontos karaj 1200 ft, egy csont nélküli 1400 ft. Ha ugyanazt a halat fejjel árulják, akkor kilója mondjuk 20%-kal olcsóbb lesz, mint a fej nélküli változatnak.

A fejet tehát azért hagyják rajta, hogy véletlenül se tudjanak mondjuk egy pisztráng helyett mást adni, szóval a cikk 100%-ban engem támaszt alá.

Köszi szépen!

Vagy mondhatnám azt is, hogy nesze!

(nehéz velem vendéglátásról vitatkozni, ennél azért milliószor nagyobb szakértőnek kéne lenni, hogy 2 értelmes gondolatot tudjon ellenpéldának felhozni valaki. Ez egy komoly szakma, csak sajnos a gagyi lezüllesztett főzős műsorok miatt mára aki életében 1-szer elsétált már egy étterem előtt, az hajlamos elhinni magáról, hogy akkor ő már "keratívséf".

Kérdezni azt lehet, illedelmesen, tisztelettudóan, de ha valaki nulla tudásra akar valamit megmagyarázni, az szimplán szánalmas.

#13, köszönöm szépen a választ tényleg értesz hozzá, örülök neki!

Publikáljál, írjál szakkönyveket, taníts az iskolában, de figyelj, most nem az iskolában vagyunk, ezért nem szükséges írásban értékelni a másik hozzászólót, kioktatni vagy leszólni, alaposan ledegradálni pedig tényleg teljesen fölösleges, és nem méltó hozzád!

Szép napot!

14, valóban nem méltó, nem az én kaliberem, de ő talált meg engem, én meg sok évtized alatt belefáradtam, hogy dilettáns kontárok okoskodását megmosolyogva figyelmen kívül hagyjam őket.

Most is sokszor csinálom, de néha napján azért szeretek rávilágítani a valóságra, kiállni az igazam mellett, és megmutatni 1-2 okoskodónak, hogy jobban jár ha csendben marad.

Főleg ha valami ilyen stílusban kritizál és lök hozzám ide nem illő szedett vedett hülyeségeket.

Ilyen nagyképű flegma nulla tudású emberekkel szemben igenis helye van a kioktatásnak!

Ahogy mondtam, ha valaki nem ért hozzá, kérdezzen, tisztelettel, és egy teljesen tudatlantól elvárható, szakma iránti némi alázattal, és akkor én is tisztelettel, és segítőkészen fogok válaszolni, megfelelő stílusban, és megbecsülve, a tanulásra való hajlandóságot!

...utóbbi jelzőket, akinek nem inge, ne vegye magára.

14-es, mivel se nevek, se %-ok nincsenek már az oldalon, csak értékelések, nehéz kiigazodni a válaszolók közt, de az utóbbi jelzők nem rád vonatkoznak!