Kedves falatozók,pecsenyesütők,büfék,hentesboltok,és azok az emberek,akik szoktak ilyen helyen étkezni! Van-e Budapesten olyan hely, ahol -lehetőleg rendszeresen- lehet kapni: hagymás vért?

Hát, szerintem nincs nagyon.

1. könnyen, gyorsan romlik.

2. nincs rá kereslet.

3. most már hulladékként kezelik.

4. vágóhídon sem foglalkoznak vele, mert már túl nagy macera lenne nekik.

5. le van szabályozva.

6. ha rendszeresen forgalmaznák nagyon drágán kéne adniuk és nem venné senki annyi pénzért.

Itt van róla egy cikk részlet is, bemásolom:

Miért nincs vér és miért van hurka?

Bajkai Tibor, a Pick Szeged Zrt. minőségirányítási vezetője elmondta, ahhoz, hogy a vért hasznosítani, eladni lehessen, egy higiénikus, csőalakú késsel, közvetlenül a levágott állatból el kell vezetni a vért. Amennyiben ugyanis bármiféle szennyeződés éri, már hulladékként kell kezelni. Ez a technológia azonban nagy beruházást igényel, emellett a vér tárolása és szállítása is problémás - nagyon gyorsan alvad és fagyasztás nélkül hamar romlik - kevés üzem foglalkozik ezzel. A Pick vágóhídján például az összes vért megsemmisítik. Ha mégis kereskedelmi forgalomba kerül, leggyakrabban vérplazmaként vagy vérporként szállítják és értékesítik. A vértermékek gyártásánál is kötött a vérlevétel, hatósági állatorvosi ellenőrzés után kerülhet csak az állat vére a termékekbe és mivel hamar veszít a minőségéből, még a vágásnapon készül belőle, jellemzően véres hurka.

A Vidékfejlesztési Minisztérium állati hulladékokra vonatkozó rendelete szabályozza a vágáskor keletkező vér hasznosítását és forgalomba hozatalát. (A szabályozás uniós szintű.) Az állati hulladékokat három csoportban osztályozzák veszélyességük szerint. Ezek közül a másodikba tarozik minden normál vágással levágott kérődző - tehát szarvasmarha - vére, a harmadik, kevésbé veszélyesbe pedig a nem kérődzőké. A második osztályba sorolt hulladékból - engedéllyel rendelkező üzemekben - készülhet szerves trágya, talajjavító, illetve felhasználhatóak kezelés után biogáz vagy komposztáló telepeken. Amennyiben az üzem nem rendelkezik engedéllyel, ártalmatlanítani kell a hulladékot közvetlen, vagy a feldolgozást követő közvetett égetéssel. A harmadik osztályba tartozó hulladékok már hasznosíthatóak a kezelő és feldolgozóüzemben is akár, tehát készülhet belőlük - emberi és állati - fogyasztásra alkalmas termék. A szabályozás azonban egyrészt bonyolult, másrészt költséges technológiát igényel, ezért kevés vágóhíd rendelkezik megfelelő engedéllyel. A teljes rendeletet itt olvashatja.