Titkoljam, hogy vegán vagyok, vagy merjek róla beszélni?

Hát igen, értem amit mondtok, de az azért fel sem merült bennem, hogy bemutatkozáshoz hozzátegyem, hogy amúgy vegán vagyok :D

Szóval ilyen nem szeretnék lenni, bár van bennem egy bizonyos vágy hogy beszéljek róla, mert nekem étkezés terén (úgy értem egészség terén, plusz a sok finom étel amit megismertem), és lelkiekben (végre tudok tenni valamit az állatokért, környezetért) is baromi jó hogy vegán lettem. Sőt, igazából az életem minden területén segített eddig, szellemileg frissebbnek érzem magam, elmúlt az állandó fáradtságom, sokkal jobb főzni, vásárolni elég heti egyszer, és még olcsóbb is, túlzásnak hangzik, de még mosogatni is jobb, és sokkal boldogabb vagyok. Nem tudom másnál ez hogy lett miután vegán lett, de én nagyon lelkes vagyok. Szóval van bennem egy vágy, hogy ezt megosszam másokkal, hogy segítsek rajtuk.

De amit írtatok többen is :

9-es "Én őszinte ember vagyok, akinek kifejezetten érdekes lenne az ütközés s ideális esetben intellektuális vita "

11-es "Intellektualis vitaba is reszt vennek valakivel, csakhogy az emberek 80-90% nem tud rendesen ervelni ezert nem eri meg vitatkozni veluk mert csak f a s z sagokat tudnak mondani. Par ember (mint ahogy elozo valaszolokbol is nehanyan) azt sem tudjak merre van az elore :D"

Szóval én sem vagyok egy gyakorlott vitapartner, elég gyengék a kommunikációs képességeim, és nem tudok hirtelen reagálni dolgokra vitás helyzetben. Sokszor csak később jut eszembe, mit kellett volna mondani. Illetve látom néhány vegán betéve tudja a pontos számokat, adatokat, tanulmányokat az érveihez, tök hitelesnek hangzik amit mond, és még így sem értik meg az emberek, hogy miről beszél, szóval én akkor hogyan jönnék ki egy vitából? Valószínűleg csak ártanék a vegánságnak.

Szóval akkor marad az, hogy magamban tartom a lelkességemet, és kivárom, ha lesz olyan alkalom, hogy valakivel normálisan tudjak beszélni erről.

Köszönöm a válaszokat, mindenkiét!