Miért nem tud manapság a lányok igen nagy része főzni? Ez normális manapság? Ha majd gyerekük lesz és kicsit nagyobbacska lesz, akkor majd hordják a gyorsétterembe kajálni?

nem tudom,hogy a "nagy része" igaz-e.

A gyerekeim és az ő baráti körül (ami elég nagy, egyetemisták) tudnak,még a fiúk is.

Szerintem csak éppolyanokkal találkoztál akik nem a többség

Mert ma a fiataloknak a tanulás és a bulizás mellett erre nincs idejük! Nem csak a lányoknak,de a fiúknak sincs fogalmuk arról,hogy mennyibe kerül a rezsi,a kaja stb.

A szülő és a fiatalok is úgy gondolják,hogy megtanulja,ha majd önálló lesz. Csakhogy akkor elég sokba kerül a tanulópénz.

A szülőknek kellene már kis koruktól bevonni őket a háztartás és a megélhetési költségek ismeretébe.

Szerintem 50% nem tud, de amikor cselédség volt, akkor sem tudott minden nő főzni.

Az alap dolgokat rántott hús , levesek, palacsinta minden nő és sok férfi tudja.

Ja, hogy szószos érlelendő kajákat nem tudnak, meg cukrász sütikat, hát istenem, nem mindenkit érdekel ennyire az evés. És ezen van a hangsúly, nem a háziasságon vagy annak hiányát.

Egyszerűen vannak nők, akik csak azért esznek, hogy ne haljanak éhen és ennyi.

Sokakat igazából nem is érdekel, illetve aki szeretne is megtanulni főzni, azt nincs aki megtanítsa.

Én elég rég óta tudok, szeretek is.

Nekem édesanyám nem tud, nem szeret főzni, így én gyereknek csak a menzán ehettem volna főt ételt, de inkább fogtam a szakács könyvet, és 9 évesen beálltam a konyhába.

Sokaknál tapasztalom azt hogy ugyan szeretnének főzni tanulni,de az anyuka kizavarja a konyhából, mert 8-10 óra munka után már nincs türelme megtanítania a lányát.Minnél gyorsabban meg akar főzni, és abba nem fél bele a mutogatás.

Egyik bnőm pont ezért jár hozzám,mert az anyukája nem engedi a konyhába, így jön ide mert tőlem megtanul.

nem csak főzni nem tud,semmit sem.takarítani sem ,bevásárolni sem ,mosni sem,,,,,

rib@ncoskodni meg fészbúkozni tudnak csak

jah ez sajnos igaz. A buli, a net elveszi az idejüket lusták megtanulni és kiszolgálják őket a szülők. Ha külön kölzöznek akkor inkább gyorskajáznak. Amikor majd rákényszerlulnek hogy főzzenek meg összegányolnak valami ehetetlen moslékot.

A legérdekesebb hogy a legtöbb finnyiás is. Pl egyetlen egy a jelenlegi párom mert csak segíteni halat pucolni. Fura. Mikor megcsináltam a halászlét enni mind szerette. Ha egy tipikus mai lány elé leteszel egy élő csirkét inkább éhenhal, de felbontani sem tudja. Ok meg lehet venni, de akkor is. Talán fiatalon a többség cikinek is érzi ha a barátnők megkérdezik mit csinált azt válaszolni, hogy főzni tanult. Pedig egy nagyon kó dolog az. Sokan, de leginkább a pérfiak szeretnek tartalmas és jó kajákat enni. Jó pont tehát ha a lány jól főz.

Én pasi létemre szeretek főzni, húsokat sütni stb. Egyedül a süteményeket nem csinálom meg, bár nem is eszek sokat...

Szerintem a modern világban kezdenek háttérbe szorulni az olyan dolgok is mint a közös sütkérezés a gyerekkel. Az emberek többsége türelmetlen, kapkod rohan. Pedig a gyerek igényli ezt is nemmcsak a netet... Így lehetne velük megszerettetni.

Nem kerül az semmivel sem több időbe, ha egyedül készítem a vacsit, miközben a gyerek netez, vagy plázázik. Ha ott áll mellettem, és nézi, ill. mondom neki, hogy amit csinálok, miért úgy teszem, az ugyanannyi idő. És ha már 2-3 alkalommal végignézte hogyan teszem fel pl. a pörköltet, legközelebb már ő is el tudná kezdeni, és lehetősége lenne megtanulni. Ugyanígy akármi mást is.

A dolog ott kezdődik, hogy 10-12 évesen meg kellett volna tanítani (legalább a saját szobáját) kitakarítani, majd a szülőknek magukkal vinni a havi, hétvégi bevásárlásra és bevonni a pénz-beosztás "művészetébe". Ekkor lehetne megértetni vele, hogy mennyivel olcsóbb az, ha mi magunk főzzük meg a vacsit, és mennyivel költünk többet a kész kajákra.

Az én szüleim, amikor már elég nagyok voltunk, fizetésnap körbeültük az asztalt, ők letették az asztal közepére a fizetésüket, és el kezdtük írni (Mi, gyerekek voltunk az íródeákok): víz, vill. gáz stb. x Ft. Azt átraktuk egy másik kupacba. Új cipő, stb. y Ft. Az összeg ismét ment egy másik kupacba. Tartalékba megint egy összeg. A maradék mehet kajára abban a hónapban. És bizony sokszor tágra nyitott szemmel néztük a "maradékot", hogyan fogjuk tudni ezt beosztani egy egész hónapra.

Csak ha bevonják a gyereket a havi költségvetés elkészítésébe, akkor fogja azt látni, hogy a család havonta miből él, és csak akkor lesz összehasonlítási alapja, hogy ezzel szemben ő havonta mennyit visz el zsebpénzként otthonról.

De ha a szülők ezeket az "alap-lépéseket" nem teszik meg a kellő időben, később már nehéz. Tisztelet a kivételnek!