1éves születésnapra milyen tortát süssek?

Attól függ, magadnak sütöd vagy a gyereknek. Ha magadnak, tök mindegy. Ha a gyereknek: akkor nem sütsz, úgysem eheti meg, ill. még ha meg is ehetné, tök felesleges cukorral tömni, még ha szülinapja is van.

Tegyél egy tálba babakekszet, öntsd le natúr joghurttal, tegyél a tetejére gyümölcspépet (amit egyébként is eszik), diszítsd babakeksszel, és a kekszbe szúrd a gyertyát. Ebből legalább a baba is ehet.

A babakeksz is édesség. Ezzel az erővel mindegy, hogy tortát eszik, vagy valami mást.

Szerintem nincs jelentősége a baba szempontjából, milyet sütsz. Ha szereti az édeset, ami valószínű, úgyis megeszi.

Csak ne legyen pl. dobostorta, azon túl kemény a karamell.

Én amúgy inkább gyümölcsöket adnék, megcsinálnám tortaformára.

Pl. egy kör alakú sárgadinnyeszelet, a közepén a lyukban egyéb gyümölcsökkel.

Én nem is akarom majd a saját gyerekemet hozzászoktatni az édességhez, amíg nem megy közösségbe, óvodába, esetleg bölcsödőbe, ahol úgyis megkóstolja ezeket, én biztos, hogy nem fogok neki adni feleslegesen semmi cukrosat.

Pont elég annyi cukor, ami a gyümölcsökben megtalálható.

Néha persze fogok adni neki pl. mákos, diós tésztát, amihez nyilván kell cukor, de édességet addig nem fogok adni neki, amíg nagyobb nem lesz.

Utána már nyilván nem lehet megtenni, hogy nem kap, ha azt látja az ovistársaitól, meg a barátaitól, hogy mindenki eszi a túró rudit, stb., de amíg nem sokat tud a világról, amíg pici, addig nem fogom hozzászoktatni az édes ízekhez.

Illetve édesnek ott a gyümölcs.

Szeretném megelőzni, hogy megszeresse az édes ízt.

Ez nem azt jelenti, hogy biztosan sikerül, de sokkal nagyobb a valószínűsége, ha az első pár évben szinte nem is eszik cukrot.

Aki nem ad semmilyen cukros ételt a gyerekének, az olvassa el ezt és gondolkodjon el rajta:

“Egy anya elvitte Mahatma Gandhihoz a kisfiát. Így könyörgött:

– Kérlek Mahatma, mondd meg a fiamnak, hogy ne egyen cukrot.

Gandhi egy pillanatra megállt, aztán azt mondta:

– Két hét múlva hozd vissza a fiadat. – A meglepett asszony megköszönte a dolgot és azt mondta, így is fog tenni.

Két héttel később az asszony visszatért a fiával. Gandhi a gyerek szemébe nézett és azt mondta:

- Ne egyél cukrot!

Hálásan, de meghökkenve kérdezte meg a nő:

– Miért mondtad azt, hogy két hét múlva hozzam vissza? Akkor is megmondhattad volna neki ugyanezt.

Gandhi azt válaszolta:

– Két héttel ezelőtt még én is ettem cukrot.”

Testesítsd meg azt, amit tanítasz, és csak azt tanítsd, amit megtestesítesz.

Szóval, akkor tilts valamit, ha Te is példát tudsz mutatni.

A kérdésre pedig a válasz: én tavaly süni alakú csokitortát sütöttem, idén pedig verdásat fogok. A fiam nem eszi az édességeket, pedig nincsen tiltva tőle.

/egy pék-cukrász anyuka/