A pálinka magyar eredetű?

Igen, hungarikum.

[link]

A vodka sem csak orosz. az északi népek mindegyike főzi ugyanazt a gabona alapú, tiszta szeszesitalt (lengyelek, ukránok, skandinávok).

A kérdés az, hogy pontosan mit akarsz megtudni

A gyümölcspárlat (aka a magyar pálinka) egyáltalán nem magyar jellegzetesség, a fél világon csinálnak ilyesmit, tehát egyáltalán nem magyar találmány.

A pálinka megnevezéssel együtt már élvez oltalmat, azt csak Mo-n lehet készíteni, ettől természetesen a franciák még simán készíthetik a saját híres alma-, vagy szilvapálinkájukat, csak nem nevezhetik pálinkának (eszük ágában sincs egyébként, van saját megnevezésük rá).

Egyébként a legtöbb olyan élelmiszernek, amit a közgondolkodás 1 néphez köt a valóságban sokkal ingatagabb az eredete. Például szinte az összes görög ételt a törökök ugyanúgy saját nemzeti ételüknek tartják nem is ok nélkül.

Mikor ezek a dolgok kialakultak, akkor messze nem voltak nemzetállamok jól meghúzott határokkal (főleg nem azonos etnikummal), és az egymás környékén élő népek folyamatosan oda-vissza adták-vették az ötleteket, mindenki kicsit hozzárakott, kicsit finomított rajta, és nem azon agyalt, hogy Mo-n pálinkát főzünk, akkor az 500 méterrel arrébb lévő szerb városban hogyan merészelik, hiszen ez hungarikum.

Szigorúan véve nagyon kevés nemzeti italra lehet ráfogni, hogy az adott országból eredne, legfeljebb

ott alakult ki a mai formájában. Pl. amit vodkának nevezünk (= szigorított tisztaságú finomszesz), az akkor és ott készülhetett először, ahol először finomítottak 96%-os alkoholt. (Más kérdés, hogy ezt az oroszok nevezték el vodkának, és náluk lett belőle először népital – bár a szó korábban is létezett –, és az is más kérdés, hogy az oroszok és a lengyelek milyen régen főznek szeszt gabonából – mert ez semmiben nem különbözött a középkor/újkor összes többi ocsmány gabonapárlatától, pl. a korabeli whiskytől. Ja, és a whiskyt mint olyat sem a skótok-írek találták fel, de ez most hosszú lenne.)

Ami a pálinkát, vagyis a gyümölcspárlatokat illeti, a szeszfőzés eredetileg mindenhol arról szólt, hogy a termésfölöslegeket megfőzték, bármi is volt az. Emiatt utólag képtelenség kideríteni, hol főztek szeszt először gyümölcsből (vagy gyümölcsmustból), persze most a szőlőt nem beleértve. Ami a magyar pálinka hagyományát illeti, tudomásom szerint eredetileg a németek által behozott 1700-as évekbeli szakmai hagyományokon alapszik, de az 1600-as években már főztek itt gyümölcsből.

Persze azt is érdemes megjegyezni, hogy a pálinka szigorúan véve csak 15 éve jelent konkrét italfajtát, előtte az égetett szesz hagyományos elnevezése volt, és utalás szintjén is csak valami 100 éve kezdett kialakulni az, hogy gyümölcs alapú párlatot (gyümölcs, törköly, seprő) jelentsen. Régen a „rozspálinka”, a „kolompérpálinka”, meg a többi is ugyanúgy „pálinka” volt, mint a szilvapálinka. Hogy 2002-ben a pálinka „hungarikum lett” az leginkább 2 problémára adott választ:

1. nem volt külön neve a magyar gyümölcspárlatnak, így most lett

2. elterelte a figyelmet arról, hogy a pálinkát igazából semmi nem különbözteti meg a külföldi gyümölcspárlatoktól