Ezek itt mind magyar ételek?

Aki ennyire sötét, az ne írjon hozzá, csak olvasgasson.....

A brassói hogyne lehetne magyar? Tudod hol van Brassó?

Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban, a Barcasági-medencében fekszik, a Cenk hegy lábánál.

Eszedbe jut valami a Trianon szó hallatán?

Jaj utolsó már megint hetet-havat összehordasz:)

Ezért írtam oda, hogy nem tudom hogy melyik 100%ra magyar, de attól hogy más nemzetek is főznek bizonyos ételek nem lesz más származású. ostoba.

81%-os, ne idegeld magad. Nekem is német párom van, 100%-osan egyetértek azzal, amit írtál: ezek többsége nem magyar, hanem MAGYAROS étel.

Nincs ezzel semmi gond, de tudjunk már különbséget tenni.

Nem vagyok táplálkozásszakértő, sem szakács, nem értek az ételek eredetéhez, de hurka, kolbász, töltött káposzta sőt halászlé is ugyanúgy van a németeknél, és valóban mindet tradicionálisnak tartják ők is.

Szilvásgombóca, lecsója és tyúkhúslevese is van körülöttünk minden népnek (ez utóbbit a németek simán esküvői levesnek hívják:). Na mindegy, nem ragozom. Biztosra veszem, hogy pl. a szláv konyhában is sok általunk echte magyarnak tekintett étel megtalálható hagyományosként.

Szerintem hülye kérdés, hogy egy étel magyar-e. A hangsúly inkább azon van, hogy hagyományos és magyaros. De magyarrá nem ez teszi. Egyáltalán mi az, ami magyar? Amit magyarországon találtak fel, amit csak itt fogyasztanak és ismernek? Vagy az is magyarnak számíthat, ami pici eltéréssel ugyan, de más népeknél is létezik? Magyar az, ha valamit másoktól vettünk át, de évszázadokkal ezelőtt, és szerves része a konyhánknak? pl. lángos, kürtőskalács?

Na ezért nem bonyolódok én ilyen kijelentésekbe...

Előző, az a magyar étel, amit hagyományosan evett a magyar nép. Attól még lehet ugyan annak a variációja más népnek is a sajátja. A németek minden káposztát és kelt gombócot sajátjuknak tartanak. De egy cseh neked menne, ha azt mondanád, hogy a knédli nem cseh hozzá a dinsztelt káposta és a sült tarja vagy oldalas. Pedig az is ugyanúgy német is. Mond egy lengyelnek, hogy a bigos az ő káposztájok, mert hogy a székelygulyás is olyan. A hurka az bizony magyar, van hasonló máshol is (a tótok krumplival is csinálják) de maga a neve is magyar (húr = bél = véres húrka, kásás húrka, májas húrka...edbből lett hurka) és hurky az szlovákul is, esetleg jaternice de az csehizmus (játra = máj csehül, nem szlovákul, úgy pečeň lenne).

Száraz kolbászt ettem a grúzoknál mint grúz ételet. Mond egy németnek, hogy a wurst nem német.

Egy biztos, a mi konyhánk nagyon hasonló a habsburg birodalom országainak konyhájához. A peremeken viszont törvényszerű a szomszédos konyhák hatása. A töltött káposzta litvániától, lengyleken át (golubki), tótokon (plnená kapusta, holúbky), magyar, szerb, bolgár (szarma), török, perzsa... tovább nem tudom ismerik e, de talán indiában is. Csak a fűszerezés más és a hús fajtája (vallási okokból), esetleg a kása is (rizs, árpa, köles....).

Viszont idegen nekűnk a tenger melléki konyha akár északi akár déli.

De monható magyarnak a tejfeles főzelékek sora is. A főzött húsokat is a történészek szerint mi terjesztettük el európában. Na nem mi fedeztük fel, csak elhoztuk keletről. A vagdalt húsokat is, a gombócokat keletről hoztuk ( a mongolok bóc-ja). A kenyér általunk kedvelt cipó formája is a mi specialitásunk volt a középkorban. Mára ezek az ételek áthatásokkal keveredtek, csak az elkészítés módja és az ízvilág maradt jellegzetes egyes népek konyhájára.