A ceklat sokaig kell fozni, forralni. Ez mennyire teszi tonkre a cekla C-vitamin tartalmat?

Vagy kifagyaszthatod a levét a pépből.

Ugy tudoma fagyasztás nem teszi tönkre a c vitamint.

Egyébként filléres dolog az L aszorbinsav a scitecnél. Szóval emiatt ne bajlódj vele!

Mellesleg az tutira nem szennyezett semmivel sem.

Amiket eddig írtak, azok hiedelmek, tévhitek, amiket már ürükre belerögzültek a fejekbe.

Ha érdekel a tényszerű tudományos része: [link]

Oda van írva: 190–192 °C-on bomlik.

Tudom, nem leszek ezzel népszerű, de vállalom.

#5: A víz is párolog forráspont alatt is... A C-vitamin is képes bomlani, meg is teszi, s hosszas főzéskor már igencsak tempósan teszi.

Ez ugyan csak egy gyk-s link, de itt regéltek a témáról:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

#5-ös félrevezeti az olvasókat, mert a 190°C körüli bomlás a száraz anyagra vonatkozik (hőbomlás). A céklát nem a C-vitamin tartalma, hanem a benne levő növényi rostok és az antocián (festékanyag) tartalom miatt ajánlatos fogyasztani. Az antociánnak nevezett festékanyag antioxidáns hatású, a vérben, majd a vizeletben is megjelenik. Statisztikai felmérések szerint kisebb a rákos megbetegedések előfordulási aránya olyan országokban, ahol nagyobb a cékla fogyasztása. A céklát méretétől függően 1-2 órát ajánlatos főzni (kuktában kevesebb is elég) majd hideg vizet ráengedve lehűteni és hámozásig víz alatt tartani. Ilyenkor a héj a kézbe fogott cékláról a hüvelykujjal ledörgölhető (lecsúszik). A cékla lazítja a béltartalmat, ezért jó székrekedés gátlására. A székletben megjelenő festékanyagot nem kell összetéveszteni a vérrel !

A csipkebogyó teát meg valóban szárított csipkebogyó héj hideg vizes áztatásával (1 éjszakán át) készítik. Minden növényi anyagban a tárolás alatt csökken a C-vitamin tartalom, a savasabbakban lassabban (ezért ajánlatos a citrom). Lúgos körülmények között kémiailag gyorsan reagál más anyagokkal, miközben elbomlik, hasonlóan fémekkel is. Emiatt csupasz fémedényt, fém kanalat stb. ne használjunk.