Régi szakács könyv?

30-40-50 éves, magyar nyelvű szakácskönyvek manapság nem érnek sokat.

Akkoriban nem volt sok választék a szakácskönyvekből, de a példányszám viszonylag magas volt, jellemzően vaskos könyveket szerkesztettek, amiben az előételtől a desszertig, területi specialitásoktól az élőállat-konyhakésszé tételéig, apró trükkökkel fűszerezve röviden, de érthetően írtak.

Kuriózum egy ilyen szakácskönyv, de a benne leírt ételek jelentős részét ma már nem azért nem csinálják meg, mert a recept elveszett, az ízlésünk, konyhai szokásaink változtak.

Viszonylag rövid ideje sütünk-főzünk olajjal, margarinnal, a régi szakácskönyvekben még a vaj és a disznózsír volt a legtöbbet használt zsiradék... a vaj drága lett, egy disznózsíros rétes pedig sok fiatalnak nem ízlene.

A "szocialista" szakácskönyvek ételei jellemzően egyszerűen készültek, ami nem azt jelenti, hogy nem volt közöttük finomság, de akkoriban igen szűkös volt a kínálat az import hozzávalókból, ezekben a könyvekben valóban a "hazai íz" dominált (narancsot, banánt, jó ha évente egyszer látott a magyar, mit kezdjen egy banános recepttel)

A kérdéses könyvről tudni kellene azt, hogy pontosan mikor készült, ki a szerző, és mi a könyv címe, és az állapota sem utolsó szempont -egy antikváriumos ezek tudatában tudna mondani rá valami értéket.

Lehet, hogy nem sokat ér, de általában nagyon jó receptek vannak benne.

Igaz, hogy olaj helyett zsírral főznek, de ma már rájöttek, hogy a zsír az egészséges, nem az olaj. Sőt! A zsírral főzött ételek íze is sokkal jobb. A pirospaprika pl. csak zsírban "adja" ki az ízét, olajban nem.

Természetesen nem kell sok zsírt használni.