Hogyan szemezik a borsót gyárilag?

Még sosem láttam, de gondolom nem olyan alapossággal végzik, mint amikor otthon a saját konyhánkban szinte szemenként kiválogatjuk a hibásat közüle. Ezért akad elég sok hibás akár a fagyasztott, akár az üveges stb. módon készült termékekben.

Ezért inkább fagyasztok magamnak télire!

szerintem úgy mit a csokapik.

"és a csoki ráborult a búzamezőkre és hipp-hopp így lett...."

hülye kérdésre hülye válasz már bocs

minden mirelit borsón van infó vonal HÍVD FEL!

3.és 7. vagyok .

komolyan úgy felhúztál ennek eredménye kb 2perc alatt a megtaláltam amit már rég magad is megkereshettél volna,vagy felhívod az infó számot.

vagy már aratáskor és csak a szemek mennek az üzembe. vagy

"Borsófejtő géppel, amelynek a működési elvét nagyjából vázolom. A hüvelyes borsót az etetőgaraton keresztül elevátorral a fejtődobba táplálják. A fejtődob részei: külső henger, amely szitaszövettel van ellátva, ezen belül helyezik el a verőléceket hordozó belső dobot. Mindkét dob azonos irányban forog, a belső dob fordulatszáma azonban 8-10-szer nagyobb a külsőjénél. Ennek következtében a a belső dob külső oldalán elhelyezett verőlécek a borsóhüvelyeket a külső henger falához verik. Az ütések, valamint a henger és a dob között létrejövő sodróhatás következtében a hüvelyeken hosszanti irányú nyomás lép fel, emiatt a hüvelyek felpattannak. A nyitott hüvelyekből kieső borsószemek a külső henger szitaszövetén át az alatta elhelyezett, ferde állású, felfelé haladó szállítószalagra hullanak. A szállítószalag a szitaszöveten áthulló borsószemeket a hüvelydaraboktól és tört szemektől különválasztja azáltal, hogy a gömbölyű borsószemek a szállítószalag haladási irányával szemben legurulnak, míg a töretek a szállítószalagra tapadva tovább haladnak fölfelé. A borsószemek a szállítószalag alján elhelyezett gyűjtőtartályba, a hulladékok pedig a szállítószalag felső szélén levő, keresztirányban haladó kefesor tisztítása folytán a hulladékgyűjtőbe jutnak. A külső henger végén szállítócsiga van, amely a gépből kiszállítja az üres borsóhüvelyeket. Még annyit, hogy a belső dob fordulatszáma a borsófajtának és a hüvely nedvességének megfelelően kúpos fordulatszabályzóval változtatható. A verőlécek ferdesége a tengelyhez képest ugyancsak állítható. Az állítási lehetőségek megválasztásánál sok szempontot kell figyelembe venni, ezeket itt nem sorolnám föl.

Egyébiránt a gép teljesítőképessége 3000 kg/óra. A külső henger fordulatszáma 10-40 percenként (átlagosan 20), a verőlécek fordulatszáma 100-400 percenként (átlagosan 200), A hajtómotor teljesítménye 7 kW.

Egyébként a fejtőgépek használata a mezőgazdaságban a munkaigényes kézi borsószedést teszi szükségessé, ezért a fejtőkép helyett ma már leginkább a cséplőgép használata terjedt el, amely a száras növény gépi feldolgozását teszi lehetővé."

és csak hogy kielégítsem a kíváncsiságod.

" A borsószemek azért nem fagynak össze, mert a fagyasztás fluidizációval történik, azaz egy lefelé lejtős, alul és felül perforált "alagútba" egy serleges elevátor segítségével betáplált borsószemeket "fagyos", minimum 20 Celsius fokos levegővel "lebegtetik". Ezt nevezik "fluid ágynak", amelyben a borsószemek egymástól elkülönülve lebegnek (a légáramlat sebessége állítható), így a borsó, mint még sok más hasonló, gyorsfagyasztással készült termék (pl, zöldbab, málna, eper, stb.) úgy viselkedik, mint a folyadékok: a "fluid ágy" meredekségétől függően lassabban-gyorsabban szinte önthető. A "fluid ágy" végén a fagyott, különálló szemeket azonnal futószalagon az automata csomagolóba szállítják. Egyébiránt ezen a gyorsfagyasztásos módszer révén marad szinte eredeti állagú a késztermék, mert a fagyasztás olyan gyors ütemű, hogy az árún belül a sejtekben a nagy mennyiségű víz mikrokristályos lesz, míg a lassú fagyasztás esetén (éppen mert a "maghőmérséklet" lassan éri el a kívánt alacsony hőfokot, a sejtek fala átszakad."