Befőzőautomatába miért előny a lekvárfőző betét?
Hasonló a duplafalú, vízréteges tejforralóhoz.
A lekvárfőző betétet is víz választja el a főzőedénytől, így nem ég le, a vízréteg hőkiegyenlítő, hőelosztó hatása miatt. Plusz a hőfok is korlátozott, hiszen a víz csak 100 °C-ig folyékony.
Köszi a választ!
És mi baj lehet abból, ha nyers gyümölccsel teli lezárt befőttes üveget rakok az automatába és hagyom órákon át 100 fokon, arra várva, hogy így készüljön el a lekvár? Kioldódik valami az üvegből? Vagy túlnyomás keletkezik az üvegben? Vagy muszáj lenne átkeverni, és így már nem lehet?
"És mi baj lehet abból, ha nyers gyümölccsel teli lezárt befőttes üveget rakok az automatába és hagyom órákon át 100 fokon, arra várva, hogy így készüljön el a lekvár? Kioldódik valami az üvegből? Vagy túlnyomás keletkezik az üvegben? Vagy muszáj lenne átkeverni, és így már nem lehet?"
Soha nem lenne belőle lekvár. Az bajnak számít?
1.: A kérdező nem a fazékban történő főzéshez viszonyított előnyökről érdeklődik, hanem a betétet helyettesítené üveggel. Tehát az ő módszere is vízzel választja el a hőforrást a "főzőedénytől", ami jelen esetben maga az üveg. Tehát leégéssel így sem kell számolni, a vízréteg ebben az esetben is hőkiegyenlítő, hőelosztó, hőfok korlátozó. Gyakorlatilag a befőttes üveget használná lekvárfőző betétként. Tehát a válaszod nem a 2 összehasonlítandó módszer különbségét, hanem hasonlóságát írja le. De a jelenséget jól leírtad, hasznos tudni. A hagyományos fazékban történő főzéstől tér el a kérdező által összehasonlítani kívánt 2 módszer, az általad leírt módon. De mi a különbség a rendes lekvárfőző betét és a zárt befőttes üveg használata között? A hőmérséklet azonos. Ha több üveget használ egyszerre, akkor az összmennyiség is elérheti a lekvárfőző betét kapacitását. A fedés miatt gátolt párolgás lenne a különbség? Nem tudom, sosem főztem lekvárt. De egy befőző automatáról láttam fotót, azon fedő volt. Lekvárfőző betét használatakor leveszik a készülék tetejét? Hagyományos lekvárfőzésnél fedő nélküli a fazék? A lekvár akkor jó, ha sok gőz távozik? Nem tudom, nem értek ehhez. De ha igen, akkor a helyes válasz:
Azért előnyösebb lekvárfőző betétet rakni (nyers gyümölcssel töltött zárt befőttes üvegek helyett) a befőző automatába, mert így akadálytalan a párolgás, ami elengedhetetlen a hagyományos lekvár állaghoz.
(Nem tudom, hogy igazak-e az előfeltevéseim, ezért azt sem, hogy valóban helyes-e ez a válasz. Én csak a logikát hoztam, konyhai tudást a többi válaszolótól remélek.)
3.: Kioldódik valami az üvegből? Jó kérdés. Arra tippelek, hogy nem oldódik ki semmi az üvegből, 10 óra főzés során sem, mert a 100°C túl alacsony ahhoz, hogy lágyuljon az üveg. Fe nem ismerem a gyártástechnológiáját, nem tudom van-e benne valami adalék, ami kioldódhat. Inkább a kupakon belüli műanyagra gyanakodnék, de mindkettő kapcsán a gyártót kérdezném. Elvégre alapvetően tárolásra van kitalálva, vagy kis dunsztolásra, nem hosszas főzésre, azt hiszem. De remélhetőleg érkezik nálam okosabb hozzászóló.
Vagy túlnyomás keletkezik az üvegben?
Nem hiszem.
Vagy muszáj lenne átkeverni, és így már nem lehet?
Ha leveszed a kupakot az átkeveréshez, az nagy macera, megégetheted a kezed, balesetveszélyes, hiszen forró a befőzőautomata és benne az üveg is. Nem tudom, hogy kell-e egyáltalán keverni. Szerintem nem, hiszen csak 100 fokos, így csak nem ég le. De szerintem nem itt, hanem a kioldódásban és a párolgásban keresendő a különbség.
"Befőzőautomatába miért előny a lekvárfőző betét?"
Nem előny a lekvárfőző betét.
Az én feleségem is vett egy ilyen kiegészítőt, meg egy rostoslé készítő feltétet is. Mind a kettőt egy alkalommal használtuk, és azóta a kerti lomosba van kirakva neylon-zsákban, hogy ne porosodjon.
De a befőző automatát aktívan használom lekvár, dzsem, gyümölcs velő készítéshez.
Előtte is meg azóta is úgy készítem a lekvárokat és a dzsemeket, hogy a gyümölcs édességétől függően általában 1/10-nyi cukrot teszek a megtisztított, kimagvazott, feldarabolt gyümölcshöz. Tehát 5 kilóhoz egy fél kilót. És felteszem a tűzre melegedni, közben egy botmixerrel bepürésítem. Mikor már nem kell tovább zúzni, fakanállal kavarom tovább, míg fel nem rottyan. Akkor leveszem a tűzről és intenzív keverés közben az 5 kiló gyümölcsből készült gyümölcspéphez 25-35 grammnyi alma-pektint adagolok. Óvatosan, lassan hintve, intenzíven keverve. Utána visszatéve a "tűzre" felforralom, és 3 percig kíméletes forrásban tartom - állandóan kevergetve. Ezután hibátlan fedelű csavaros üvegekbe töltöm, és a befőző automatában 90 fokon 20 percig hőkezelem.
[1200 m2 a telek, aminek a fele kert. Az almától a szilváig, a meggytől a málnáig van mindenféle gyümölcs. A feleslegből, amit nem eszünk meg frissen, vagy befőttet, vagy lekvárt készítek. A lekvárnál nyilván a lédús gyümölcsök, mint például a szamóca, több alma-pektint kapnak, az alma-szilva-füge lekvár pedig kevesebb pektint igényel. Palacsintához, angol palacsintához, de süteménybe is kiválóak. ]
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!