Kovász készítésénél miért kell a felét mindig kidobni?

Azért, hogy ne kelljen egyre nagyobb edényekbe tenned.

Legalábbis indításkor.

Amikor sütsz majd, akkor nem kell kidobni.

Ahhoz, hogy érett legyen, mindig etetni kell, és mindig annyival, amennyi az eredeti tömeg.

Szóval ha nem dobnád ki a felét, következő alkalommal dupla annyi cuccal kéne etetni, utána meg 4-szer annyival, utána 8-szor annyival. :)

2 hét múlva meg külön gyerekszobát kéne berendezni a kovásznak. :D

Egyrészt azért, mert (ahogy az előttem levők írták) mindig plusz kétszer annyit kéne neki enni adni. A kovász sajnos kivégzi saját magát, ha nincsenek megfelelő életkörülmények a számára (mert az elhasznált tápanyag helyére egy savas "salakanyag" - azaz a mikroorganizmusok által megemésztett és számukra már tovább nem hasznosítható - közeg kerül, az elhasznált levegő helyére pedig szén-dioxid) és hogy ezt megakadályozzuk, folyamatosan olyan körülményeket kell biztosítani a kovász számára, hogy az életképes maradjon. Viszont mivel a kovász tápanyagszükséglete exponenciálisan növekszik, ezért mindig el kell venni a kovász felét, hogy az "ne legyen öngyilkos".

Az elvett részt egyébként nem feltétlenül szükséges kidobni, hiszen abból megintcsak újabb kovász indítható.

A kovászolt kenyér fogyasztásakor szervezetünk a lisztben lévő vitaminokat és ásványianyagokat is eltudja raktározni (lévén a mikroorganizmusok a tápanyagok lebontásának egy részét elvégezték). Ráadásként pedig lebontásra kerülnek a fitosav és a glutén összetett kötései, így a kenyér kevésbé terheli az emésztésünket. Az a kenyér vagy kifli, amely kovászból készül, hosszan eláll, akár egy teljes hétig friss marad és nem penészedik. Ízletes, jól emészthető, nem okoz gyomorégést, felfúvódást sem. Könnyű emésztése miatt például irritabilis bélszindróma esetén kifejezetten ajánlott. Ezzel szemben az élesztő csupán a tészta omlósságáért felel. A kovászolás folyamata túl dolgos és sokáig tartó munka volt ahhoz, hogy gyorsan, sok kenyeret lehessen előállítani – ez hívta életre az élesztőt. És bár valóban tízszer gyorsabban keleszti meg a tésztát, ennyi idő alatt esély nincs rá, hogy a kovászoláshoz hasonló lebontó folyamatok is végbe menjenek. A fitosav, és a glutén tehát marad és terheli a fogyasztó szervezetét. Mivel élesztő használatkor a kovászolás tartósító hatása is elmarad, mindenféle adalékanyagokra van szükség, hogy frissen kerülhessen a polcokra, majd az asztalunkra a kenyér.

Ezért hogy ha volna felesleges kovászod és mondjuk van olyan ismerős vagy szomszéd a közeledben, akik szeretnének kenyeret sütni de nincs élesztőjük, akkor azoknak ajánljad fel bátran a felesleges kovászt - nem hiszem hogy el fogják utasítani (főleg miután megértették, hogy sokkal jobban járnak, mint az élesztővel).