Hol kapható vadlazac vagy vadlazac filé?

És miért kéne neked vad lazac?

Kevesebb rajta a hús, több a bőr, a hús minősége se olyan jó, mint a tenyésztettnek.

Ezért is olcsóbb.

Meg azért is, mert a józan gondolkodású emberek nem veszik meg, így bojkottálva a vadlazac kereskedést.

Túlhalászás van belőle, igen súlyos károkat szenved mind a lazac populáció, mind azok az állatok, amiknek a lazac a fő táplálékuk.

Etikátlan a vadlazac fogyasztása, ezért olcsóbb, hogy így motiválják az embereket a kereskedők, hogy mégis megvegyék.

Kedves válaszolók, előbb nézzetek utána, hogy mi a különbség és a tenyészetett és a valódi vadlazac között.

Az első kommentelőnek írnám, aki szerint etikátlan olyat enni, hogy ezért keres az ember vadon halászottat:

A vad lazac fiatal korában a folyókban él és ott szárazföldi rovarok, rovarlárvák és vízi rovarok, rákok és kisebb halak képezik a táplálékát. Idősebb korában „kiköltözik” a tengerbe, csapatokba áll és ragadozó életmódot folytatnak.

Ma kereskedelmi forgalomba kizárólag ipari tenyésztésből származó Atlanti lazac kerül, ez a Farm lazac.

Ezeket a halakat mesterségesen szaporítják nevelő medencékben, majd egy meghatározott méret elérésekor áttelepítik őket a partok közelébe telepített hatalmas, víz alatti hálós ketrecekbe és itt élik le további életüket.

Ezeken a lazac farmokon a halaknak esélyük sincsen normális életet élni, nem úsznak szabadon a tengerben, nem tudnak vadászni, hanem összezsúfolódva nyüzsögnek egy szűk helyen. Egy-egy ilyen kör alakú ketrecben átlagosan 80.000 hal él, de vannak ennél nagyobb befogadóképességű hálók is.

A Norvég Tengeri étel Tanács (Norwegian Seafood Council) szerint – ők szabályozzák és ellenőrzik a lazactenyésztést – a táp tartalmaz körülbelül 70 százalék növényi összetevőt és 30 százalék tengeri, állati alapanyagot, például hallisztet és halolajat.

A haltakarmányban lévő növényi összetevők mintegy 25 %-a szója, ezenkívül napraforgó, repce, kukorica, bab és búza. Egyes takarmányok pálmaolajat is tartalmaznak, kötőanyagként.

Az állati eredetű összetevők – elméletben – emberi fogyasztásra alkalmatlan kagyló, rák és halhulladékból (egy kilogramm ipari halmaradékból mintegy 230 gramm száraz hallisztet lehet előállítani) származnak. „A halfehérje-koncentrátumot a halászati ​​ágazatból származó kaparással állítják elő”. A halolaj halhulladékból, vagy ipari halból (azaz nem emberi fogyasztásra szánt halból) származó zsír.

Egyszerűen: a táp halfeldolgozási hulladékból készül.

A táphoz vitaminokat, ásványi anyagokat, pigmenteket és aminosavakat is adagolnak. Tartalmaz még színezékként astaxantint ami lazac színét adja. (Ezt csak a tenyésztés utolsó szakaszában adagolják, a kívánatos hússzín beállításához.)

A tenyésztett lazac gyakorlatilag számára teljesen természetellenes ipari hulladékból előállított takarmányon él – és ettől lenne a húsa egészséges ???

Mint említettem, a fentiek a hivatalos álláspontot képviselik a valóság még ennél is rosszabb!

Független kutatások a farm lazac húsának vizsgálatakor kimutattak nem kevés növényvédőszert, GMO kukoricát és szóját, baromfi- és marha fehérjét, (Dániában például tilos a tejtermelésre tartott tehenek húsát emberi fogyasztásra eladni) egyéb vegyszereket, pl. DDT, PCB. Ezenkívül nagy mennyiségben parazitákat, mesterséges színezéket (olcsóbb, mint a természetes), antibiotikumokat, vírusokat és baktériumokat.

A tömeges tartás és a természetellenes etetés miatt a halak immunrendszere legyengül, ezért hajlamosak különböző fertőzésékre és a kórokozók is nagyobb számban találhatok bennük, mint a vad példányokban, hiába a folyamatos „gyógyszeres” kezelés.

A fentiek fényében talán már érthető is, hogy a norvég Egészségügyi Minisztérium még 2010-ben tájékoztatást tett közzé, hogy „Gyermekek és várandós kismamák, ne egyetek egy héten két alkalomnál többször lazacot!„ A mértékletesség okát azonban a hivatalosságok nem részletezték.

A felhívás az Atlanti-óceán norvég felségvizein levő tenyészetekből származó lazacra vonatkozott. A Norvég kormány nem szívesen „reklámozza”, hogy a híres terméke tulajdonképpen ártalmas, hiszen az ország évi egymillió kétszázezer tonnányi lazacot forgalmaz, ami a világ lazac értékesítésének 60 %-a.