Az almák közül egészségügyi szempontból van releváns különbség?

Csakis a bio és a sima alma közt van tápértékbeli különbség, valamint fölösleges vegyszereket, gombaölőket (amiket a külső héjára kennek a rohadás ellen) sem eszik meg az ember bio alma fogyasztásával.

Hagyományos termesztésből ízbeli különbségek tapasztalhatók, vettem már nagyon rossz almát olcsón, aminek se íze, se bűze nem volt. Meg a kinézet is számít sok esetben.

A gyümölcspiacra jellemző, hogy a vásárlók többsége a szeme alapján dönt, ha a termék szép, hibátlan, megveszik akkor is ha ízetlen, drága.

Ellenben hiába finom, ha szemre nem tetszetős, nehéz eladni.

Márpedig a tetszetős gyümölcshöz, zöldséghez a legelterjedtebb módszer a műtrágyák, vegyszerek használata, ha a termelés célja a nagy tételben kereskedés.

Vegyszer, műtrágya mentesen lehet sokkal finomabb, de nem olcsóbb előállítani, és talán szemre nem is annyira szép.

3

Hát ettem egyszer egy olyan tetszetős boltban vásárolt almát aminek semmi érdemi íze nem volt.Kb. mint ha valami nedves szivacsot vagy kartonpapírt rágcsált volna az ember.Nem is tudtam mind megenni.. Szerintem inkább legyen csúnyácska de finom.A bélben úgy is mindegyikből sz.r lesz a végén.Arról nem is beszélve,hogy az ilyen ízetlen kivakszolt, csillogó gyümölcsnek nem lehet valami nagy tápértéke.

#4#

Pontosan arra utaltam a 3-as kommentben... tetszetős, szép, de a beltartalom gyenge is lehet, mégis megveszik.

Ez nem csak az almára igaz, talán a paradicsom a legjobb példa: szép tetszetős, de ízetlen, kemény, műtrágyával, vegyszerekkel felpumpálva.

Persze, előírt határértéken belül van a vegyszer maradék, de benne van, a kiskertekben termelt paradicsomot általában nem permetezik, igaz az majd csak júniustól érik, de van íze, lédús, finom.

Az alma is csak egy a sok közül, nem a fajták között kell keresni az egészségre gyakorolt hatás különbségét, hanem a termelés, tartósítás közötti eljárásokban.

Hiába pontoztátok le 2-est, neki van igaza. Egy almatermesztő a 10 naponta permetez, ha kell ha nem, mert ugye preventív védekezés, meg anyám kínja. És baszhatjuk, ha az egészségügyi határértéken belül van is a szermaradvány, mert akkumulálódik bennünk. A másik nagy gebasz, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság elhibázott technológiája (talajforgatás, műtrágyázás) miatt a zöldség- és gyümölcsfélék beltartalmi értéke Márai prof mérései szerint már a '70-es évekre 72-95 %-kal (!) csökkent. Azóta egyetlen adatot sem hoztak ezzel kapcsolatban nyilvánosságra.

És ejtsünk szót a nemesítésről is. Miről is szól az egész mutatvány? Minél édesebb, minél tetszetősebb áru létrehozásáról. Az édes ízt a fruktóz adja. Gyümölcscukor, aminek az inzulinra és azon keresztül a mellékvesére gyakorolt káros hatását szeretik elmismásolni.

Szóval igen, van különbség alma és alma között. Legalábbis a nagyüzemi, illetve a kiskerti termesztés szempontjából.