Mi lehet a pláne abban, hogy a sertéskarajt bordának (is) nevezik, hiszen a borda az maga csontot jelent?

Konyhatechnikailag a borda megnevezés alatt a bordákkal és gerinccel érintkező húsok összességét is szokták érteni. Szóval tarját, karajt vagy oldalast is magába foglalhat.

Ez olyan minthogy biológiailag a paradicsom vagy a paprika is gyümölcs, de konyhatechnikailag zöldség.

Igen, képzeld el úgy, hogy az oldalast nem választják le a karajcsontról, hanem az egészet bordánként felszeletelik. A báránybordánál ezt most is így csinálják:

[link]

Mint látható, itt a karajszelet a borda tartozéka, nevezhetjük bordahúsnak.

Régen ezt az egész sertésbordát el is készítették egyben, mint a steaket. Csak ugye, ez nagy mennyiségű, nehezen átsüthető hús volt, ami egy bordára esett. Aztán az éttermi szokások változásával a csontot levágták (vagyis, a tulajdonképpeni bordát levágták a bordahúsról), még később pedig a karajt elkezdték eleve külön kezelni. De az éttermi név az megmaradt.

Ilyesmi dolog az élet sok területén megfigyelhető. Pl. a szőlőmetszést régen metszőkéssel végezték, így amikor feltalálták az ollóval való metszést, akkor az új szerszámot metszőollónak nevezték el. Pedig amit az olló csinál, az technikailag nem metszés, hanem nyírás. Metszés valójában az a folyamat, amit a kés csinál. Pl. a sebész csinál egy bemetszést. Tehát logika nincs az elnevezésben, csak hagyomány.