Miért van az, hogy ha főzök valami finomat, jó az illata, már szinte csorog a nyálam főzés közben, alig várom, hogy megkóstoljam, és mikor enni kell belőle, nincs hozzá étvágyam, ha megpróbálom, akkor csak keveset tudok belőle enni?

Nem vagy vele egyedül. Hiába finom az illata, meg is kóstolod, egyszerűen eltelítődsz vele. Jártam már én is így sokféle kajával. Eszek belőle két falatot, és már nem kívánom. Eltelik 1-2 óra és jóízűen megeszek egy tányérral, ha egyedül vagyok, ha többen esszük, teljesen mindegy.

Pl. most csináltam bablevest krumplispogácsával. Nem kívánom egyiket sem, pedig azért főztem, mert én is nagyon szeretem.

Ja, hát akkor nem tudom. Talán teszel bele valami olyat, vagy másképp rántod-habarod-sütőd-főzöd, ami neked nem ízlik.

2. vagyok. Egyébként én is szívesebben ülök oda ahhoz az ételhez, amit nem én főztem, hanem elém teszik ugyanazt máshol és máskor. Pont ezért írtam neked. Ez akkor valami tudat alatti. Még én sem fejtettem meg a valódi okát. Nem vagyok kezdő konyhatündér, főzök már vagy 10 éve és mégis előfordul.

Milyen gyakran főzöl csak és kizárólag saját magadnak? Egyszemélyes háztartásban élsz, teljesen önállóan? Ha igen, mennyi ideje?

Tanulsz vagy dolgozol? (Felsőoktatásra gondoltam, amennyiben 18 éves elmúltál.)

Munkahelyi közösség? Vendégeket nem szoktál fogadni (gondolok osztálytársakra - esetleg a tanárok valamelyikére - netán kollégákra a hétköznapokból...?)