Miért ilyen drága a rizstej?

Azért (is), mert a gyártás nem ennyire egyszerü, emellett nemcsak magát az alapanyaagokat kell kifizetni, hanem a gyártó üzem fenntartási költségeitüzem bérelése, áram, gépek, munkások fizetése, a nyersanyagok és a késztermék raktározása, szálítása, csomagolás, stb).

Emellett van egy csomó adó és hasonló kiadás is, ami szintén hozzájön.

De ha annyira egyzserüenk tartod, akkor a megoldás számodra az lehet, ha otthon saját amgad készíted el, amennyi neked kell.

Azért , mert az indoklásodnak sajnos semmi köze nincs ahhoz, ahogy a világ működik.

Csak igen ritka, kivételes esetekben szabnak így árat valaminek.

Pl a 2006-os válság után, a hanyatló autóipar , a nagy konkurencia, és a kereslet hiány miatt már majdnem ott tartott, hogy az előállítási költség határozta meg a autó értékét. Leginkább az olcsó kisautókét.

De alapvetően a világon mindennek akkora árat szabnak, amennyit a vevő maximum odaad érte.

Egy 200.000-es telefont 3000 ft-ból raknak össze.

Egy 25.000-es ruhát 1500 ft-ból gyártanak le.

De ugyanúgy mondhatnám a kozmetikumokat, a dizájn bútorokat, és mindet a világon.

Vannak alapvető termékek, pl a fehér kenyér, aminek az árának állami szabályozása van, szociális célból.

De egy ilyen terméknek, mint a rizstej, semmi köze nincs az árnak az előállításhoz.

Amiből az összes vörös árut csinálják, parizer, meg ilyen olyan felvágott, amibe ezt azt belekevernek, (sajt darabok, mexikói zöldség keverék, stb)

Szóval azt a masszát kb 35 ft-ért adják a gyártóknak nagyker áron!

Egy ilyen felvágottnak az átlag ára 1500 ft kilónként.

És semmivel nem lehet megmagyarázni, (alapanyag, munkaerő, energia, stb) miért árulják 40 -szer annyiért.

Egyszerűen jelenleg ezért ennyit hajlandóak kifizetni az emberek.

Vagy pl most se kerül kevesebbe összerakni egy 5 évvel ezelőtt újnak számító telefont, de azóta kijött 2 újabb generáció, így a régebbiért nem adnak annyit az emberek, ezért harmadába kerül.

3-as vagyok.

De a rizstejet nem muszáj megvenni.

Erre mondtam, hogy a legalapvetőbb termékek árába szólnak csak bele "felülről" kenyér, tej, most a sertéshús áfáját vitték le...

De ettől eltekintve az élelmiszer is ugyanolyan üzlet, mint bármi más.

Az alapelv ugyanaz. Annyi az ára, amennyit odaadnak érte.

Ez a piacgazdaság lényege.

Ha túl drágán adja valaki, azt nem veszik meg, ha a konkurenciánál olcsóbb.

Ha túl olcsó, akkor az eladónak nem éri meg árulni.

Ebből a 2 érdekből megszületik az ára.

De ez képlékeny. Egy kisboltban arányaiban több a költség, nincs adókedvezmény, mint a multiknál, meg kell fizetni, hogy nem kell kiutazni a város szélére, (ahol általában a multik vannak)

hogy vasárnap is nyitva lehetnek, stb, ezért valami másfélszer drágább egy sarki kisboltban, mint pl a teszkóban.

Ott se az előállítási költség nagyobb, hanem egyéb okokból drágább.

Más kérdés, hogy az élelmiszer gyárak általában tartoznak valahova, egy nagyobb céghez, többségi részesedéssel, vagy egészében.

Pl ha megfigyeled hány termékhez van köze a nestlének, igen csak el fogsz csodálkozni.

Vagy pl a henkelnek, vegyi áruk terén.

Na most ezek a nagy cégek, szintén egy még nagyobb alá tartoznak, akik gyakorlatilag az egész bolygót átfogóan irányítják az egész emberiség élelmiszer ellátását, a rizsföldek tőzsdén keresztüli irányításától a borneói őserdő teljes kiirtásáig, a pálmaolaj érdekében.

És ők határozzák meg ezeket az árakat.

Tehát amit te konkurenciának gondolsz, és számítanál rá, hogy az egyik olcsóbb legyen mint a másik,

(hol itt, hol ott vannak akciók, de ez apróság)

azok a cégek "szálai" valahol összefüggenek, vagy ugyanonnan szerzik be a dolgokat, tehát nem igazán létezik konkurencia.

Állítólag az egész Föld élelmiszer ellátásának (az elenyésző háztáji gazdálkodást leszámítva) jelentős többségét 5 cég uralja.

És nem felebaráti szeretetből teszik mindezt, hanem nagyon is kihasználják, hogy ételre mindenkinek szüksége van.

Ugyanolyan mocskosul profit orientáltak, mint akár egy olajvállalat, akár bármilyen más óriáscég.

Nézd meg Csányit. (az otp-set)

Annyi pénze van, hogy az életben nem tudja elkölteni.

Mikor alszik, akkor is pénzt keres.

3 mozzanattal a tőzsdén annyit keres fotelban ülve 3 perc alatt, mint amit te fél év alatt.

De tisztában van azzal, hogy arra a pénzre évtizedek óta sehol a világon nincs fedezet, papírfecni, (nem is olyan rég volt, hogy az utcán sepregették a pengőt...) ha meg még csak nem is papír, akkor csak virtuális karakterek, a kiber térben. :)

Ezért mit csinál? A számok embere? Egy bankár?

Tudva azt, hogy hosszútávon mi az igazi érték, a valós hatalom, földeket vesz, sertéstelepet hoz létre, és megcsinálja a fiának az ország legnagyobb vágóhídját!

És onnantól, hogy ő a legnagyobb, oda viszi az árakat, ahova akarja, és pont nem azt fogja nézni, hogy ne adja drágán, mert meg kell venni, hanem azt, hogy úgyis megveszik, és ő a markában tart ezzel egy fél országot.

Bocs, hogy elkalandoztam, csak így gondolom jobb rálátásod lett, hogyan játszanak a nagyok, mennyire csak a pénzről szól minden.

Nem MUSZÁJ megvenned a rizstejet és én az allergiásokat sem sajnálom a bolti cuccok miatt - az éttermi, büfés, egyéb problémáik miatt meg eleve hogy nem teljesen egészségesek, inkább, de enni annyi mindent tudnak.

Én nem eszem glutént, laktózt, normál cukrot, sőt keményítőket sem (max. mikroszkópikus mennyiségben és ritkán), pofonegyszerű, élvezetes, olcsó étkezésem van, simán kijövök napi 500-ból, ha kell (többet költök, mert még mindig sok édességet eszem).

Nem muszáj gabonát enni. Nem muszáj rizstejet venni (én a kókuszt szeretem jobban, de rizstejet is készítettem már, főzés nélkül).

Már leírták, hogy megfizetik az emberek az extrém túlárazást, azért nagy ott az árrés. A tehéntejnél kicsi, de az általánosabb cikk, nem ilyen flancos divatos valami. Amúgy ha valami nem annyira általános, s kisebb mennyiségben kell gyártani, akkor bizonyos szintig jogos is, hogy nagyobb árréssel éri meg, de persze a rizstejnél és társainál jóval többet számít az, hogy megveszik ennyiért.

(Kínában egyébként fillérekért lehet kapni, de ez más ételekre is jellemző. Megvan ennek is a magyarázata.)

A telefon egyébként egész más. Design meg életérzés? Azért ne hanyagoljuk el azt a szellemi és technológiai hátteret, amit a teljes gyk nem tudna összehozni, mert nem vagyunk elég okosat... Néha belegondolok a processzorokba és csodálom az emberiség egy részét. Én is messze átlag feletti intelligenciával rendelkezem a tesztjeim szerint, de max. programozni tudok bizonyos környezetekben meg logikusan gondolkodni, de ilyen mikroszkópikus összetett csodákat meg kommunikációs protokollokat sosem találnék ki... Persze az ember az elődei nyomdokait követi, így kisebb a szükséges zsenialitás foka, de akkor is, bámulatos :D

Telefonnál nagyon összetett a kérdés, ételnél valamivel egyszerűbb, főleg, ha a termékhez nem kell forradalmian új technológia... De kb. mindenütt a darabszámra vetített költség és a kereslet-kínálat dominál, azt hiszem, illetve lehet más tényező is még, ami nem jutott eszembe.