A Kádár-rendszerben (mondjuk 80-as évek) milyen volt a termékkínálat a boltokban a maihoz képest?

Mélyhűtött áruk voltak, és a termékek nem voltak romlottak a boltokban.

Viszont olyan nyugati vacakok, amiket most kapsz, nem léteztek. Emiatt az áruválaszték sokkal szűkösebb volt.

Sokkal szűkösebb volt a kínálat,mint most.Tejtermékekkel húsokkal nem volt gond én úgy emlékszem.

Pékáruk is jók voltak,akkor még a kenyér ehető volt,nem úgy mint most,és a nagy kedvencem a kakaós csiga is akkor még nagyon finom volt,iskolában mindig azt ettem,tejjel,akkor még csak zacskós volt.Ma sokkal nagyobb a kínálat azt elismerem.43 éves vagyok

Ha a tej romlott volt már a boltban, az azért volt, mert igazi tejből készült, nem úgy mint a maiak, amik 2-3 hétig is elállnak, kifogástalan állapotban.

Ugyanez érvényes a hústermékekre is, képzeld, tényleg húsból készültek, nem téfogat növelő szerekből, tartósító szerekből, színezékekből és íz adalékanyagokból.

Mélyhűtött árura emlékszek, de levesporokra nem. Instant dologról nekem az az apró műanyag "flakonos" citromos italpor jut eszembe. :) De jó is volt az!

Ez így nem igaz.

Mélyhűtött áruk voltak. Nem ennyi, de volt.

Szószporok, félkész termékek, gyorsrizs, salátaöntet, stb ilyesmi, ami nem szükséges, csak jó ha van, olyan nem igazán volt.

Instant termékből nescafé volt, a 80-as évek már nem volt olyan durva, régebbre meg nem emlékszem, kisgyerek voltam.

A romlottsággal nem volt baj!

Legalább is nem több, mint most. Annak ellenére, hogy nem volt tartóstej, meg UHT, csak zacskós. Hála a jól működő TSZ-rendszernek, viszont az legalább jó ízű volt.

Ugyanez elmondható a húsipari termékekre. Nem volt 573 féle felvágott, viszont még a parizer is emberi fogyasztásra alkalmas volt.

Sokszor sokkal jobb minőségű termékek voltak, mint most. A csomagolások valami embertelenül csúnya volt, igazi szocreál stílus, semmi arculat, semmi érdekesség.

Rendszerváltás után többek között ezért rúgtak nehezebben labdába itthon, és külföldön is a magyar élelmiszerek, mert valami eladhatatlan borzadályba csomagolták.

De ez napi szinten is megvolt. Zacskóstej... folyadékot zacskóba??!! A húst olyan papírba csomagolták, ami ráragadt, nem volt ilyen dupla papír, ami belül nejlon.

Szegényesebb kínálat volt, de a legolcsóbb termékek, (amik olcsóbbak voltak a mai legolcsóbbaknál reál értékben) jobb minőségűek voltak, mint a mai legolcsóbbak. Remélem, érted.

Pl bocisajt. Akkor is egy alsó kategóriás ömlesztett sajt volt, de jó gyerekkori emlékem van az ízéről, magában ettem, úgy nyomtam a számba.

Most elhánynám magam, annyira kegyetlen rossz.

Az ilyen illatszerekből se volt ilyen kínálat. Volt biopon, meg fabulon, meg barbon, meg ultra, oszt csá.

Hát ilyesmi.

Ja, meg évekig kellett várni egy előjegyzett ladára.

Addig el lehetett ütni az időt annak a találgatásával, hogy vajon milyen színűt küldenek majd. :)

Amikre rákérdeztél nem igazak. minden volt akkor csak szerényebb választékban,de megbízható minőségben.

Aki csak meséből hallotta, soha nem is tudja meg a valóságot.

Mindent úgy festenek le a fiatal korosztálynak, hogy akkor az emberek nyomorogtak, és sz@rt ettek... pedig nem így volt.

Igaz nem volt ennyi kényelmi termék, de aki megtanult főzni annak idején, nincs is rá szüksége.

Nem volt romlott a tejtermék és a hús sem.

Ellenben a tavalyi évben 2x vettem olyant húst nagy bevásárlóközpontban, amit egy az egyben kidobtam.

A tejből lehetett aludttejet készíteni, a mostaniból nekem nem jön össze.

A kínálat szegényesebb volt, de sok édességipari termék a mai napig megtalálhatók az üzletek polcain.

(Pilóta keksz, mogyorós perec, sport csoki, frutti, töltött csokik, győri édes, melba...)

Mélyhűtött áruk voltak.

Valóban sokkal kevesebb volt a műélelmiszer, de ez nem kifejezetten hátrány.

A zöldségekből, gyümölcsökből szezonális kínálat volt, ma egy nagyobb zöldséges vagy üzlet polcait elnézve nem könnyű megállapítani, hogy milyen évszak van.

Igazi kuriózum volt a csokis ízesítésű Mese sajt, a körcikkelyes csomagolásban került forgalomba.

Ó, hogy én még a mai napig keresem a csokis Mese sajtot! Az volt a kendvencem.

A gyömölcsökről még eszember jutott, hogy narancs meg banán volt nagy ritkán, telente, egy-egy szállítmány, aztán ha érkezett, akkor kilométeres sorok kígyóztak a zöldségesnél. Mehettük a tanárnőnek sorba állni -10 fokban másfél órát. De jobb volt, mint bent ülni órán.

Már a '70-es évek elején "betört" hozzánk Jugóból "zöldhatáron" a delikát, később a vegeta (vagy fordítva) zacskóban, és az "orkán-kabáttal", és a Lewis-farmerral együtt feketén árulták. Később persze az üzletek polcain is megjelentek.

Élelmiszerből túlnyomórészt a valóban magyar termékeket tudtad megvenni, azon kívül a szoc.tábor országainak termékeit kaphattad. Szovjet-román-cseh-bolgár-jugó. Ha már külföldi termékről beszélünk. De mind ehető volt, a kenyér akár 2 hétig is ehető volt, ha nem felejtetted el rendesen becsomagolni és nem szárad meg. Az biztos, hogy sohasem penészedett rád. Különösen nem 3 nap után!

Tőke-húst általában kedden és pénteken tudtál vásárolni, a hét többi napjain nem biztos. Akkor még nem rendeltek ilyen romlandó áruból annyit, hogy bármikor bármit.

Viszont piac sem egy héten egyszer volt, hanem heti 3 alkalommal mehettél, ott tudtál venni, ha akartál élő csirkét-tyúkot, ha saját magad nem tartottál.